V.Cím: A tulajdonjog megszerzése
A tulajdonszerzés fogalma valamely dologra a tulajdonjog létrejöttét jelenti, ideértve mind az új, más tulajdonjogától független tulajdonjog keletkezését, mind a korábban fennálló tulajdonjogon alapuló tulajdon létrejöttét. A tulajdon megszerzésének két esete van, az eredeti illetőleg a származékos tulajdonszerzési jogcímek.
Eredeti tulajdonszerzésről akkor beszélünk, ha új tulajdonjog keletkezik. A korábbi tulajdonos jogaitól és kötelezettségeitől független, önálló, új tulajdoni jogviszony jön létre meghatározott jogi tények hatására. Ebben az esetben a dolgot terhelő korlátozásoktól mentes jogszerzés valósul meg.
Származékos tulajdonszerzésről akkor beszélünk, ha a megszerzett tulajdonjog a dolgon már korábban fennálló tulajdonjogon alapszik, tehát a már fennálló és létező tulajdonjog száll át a másik tulajdonosra.
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 1. kötet; Szerkesztő – lektor: Gellért György; Complex Kiadó és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2007. 414.o.
IX. Fejezet: Tulajdonszerzés átruházással
5:38. § [Az átruházás]
(1) Ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a dolog birtokának átruházása szükséges.
(2) Ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
A tulajdonátruházás szabályozása tartalmilag nem tér el a két törvényben, azonban az átadásra vonatkozó rendelkezéseket a birtokátruházás szabályai rögzítik [5:3.§].
1. Az átruházás mozzanatai
A tulajdonjog átruházással történő megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadására, vagy – ingatlanok esetében – a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére is szükség van.
A tulajdonátruházáshoz megkívánt feltétel tehát
a) a szerzés jogcíme (ius causa, titulus), amely egy kötelmi jogi szerződés. (A jogcím hiánya vagy érvénytelensége a tulajdonszerzést kizárja.)
b) az átadás (traditio) vagy szerzésmód (modus). Ez ingónál a birtokba adás. Az átadás, vagyis a szerzésmód dologi jogi ügylet, ingatlannál a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való átvezetése.
A tulajdonjog átszállása pusztán a dolog átadásával nem jön létre. A tulajdonátruházásnak valamilyen jogcímen kell alapulnia. A tulajdonjog csak kivételesen fogad el a tulajdonátruházáshoz jogcím nélküli ügyletet.
A jogcím és a szerzésmód kettősségének jelentősége abban van, hogy a jogcímet többnyire egy kötelező kötelmi szerződés teremti meg; míg az ettől elkülönülő szerzésmódot, a tulajdont átruházó dologi ügylet valósítja meg. Jelentősége van tehát annak, hogy mely jogcselekmények állnak a kötelmi jog és melyek a dologi jog hatálya alatt.
Petrik Ferenc – Pomeisl András: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet - Polgári Jog – Dologi jog; szerkesztette: dr. Wellmann György; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 66.o.
Ezt az álláspontot fogadta el a Legfelsőbb Bíróság 1/2000. PJE számú jogegységi határozata, amely névre szóló részvény forgatmányozásáról szól. Azonban általánosabb érvényű az indokolása: „...ez a kettősség áll a részvényátruházásra is, vagyis részvényátruházásnál is különbséget kell tenni a jogcímes ügylet (legtöbbször szerződés) érvényes létrejötte és a tulajdonátszállást eredményező forgatmány között.”
2. Az átruházás jogcíme
Közkeletű meghatározás szerint a jogcím az a jogi cél, amely végett a dolgot átruházzák.
Szladits Károly: Dologi jog. Budapest: Grill Kiadó, 1930. 95. oldal.
A jogcím az átruházások többségében a következő elemeket foglalja magába:
a) A tulajdon átruházója jogosult a dolog átruházására, a tulajdon szerzője pedig rendelkezik a dolog megszerzésére vonatkozó képességgel (tulajdonszerzési képességgel). Az átruházó csak tulajdonos lehet, ugyanis senki nem ruházhat át több jogot, mint amennyivel rendelkezik.
b) Az átruházónak és a szerzőnek a dolog átadására vonatkozó szándéka egyaránt az átruházást célozza.
c) Az átruházó és a szerző szándékának egyeznie kell a tulajdonátruházás jogcímében.
d) Az átruházó és a szerző szándéka tulajdonátszállást eredményező szerződésnek tekinthető.
e) Szándékuk azonos a tulajdon tárgyában is, megegyezésük ugyanarra a dologra vonatkozik.
Petrik Ferenc – Pomeisl András: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet - Polgári Jog – Dologi jog; szerkesztette: dr. Wellmann György; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 66-67.o.
A jogcím és az átadás többnyire egymásutániságot tételez fel: az átruházásra irányuló kölcsönös szándék megelőzi a dolog átadását. Ez azonban nem mindig van így.
A jogcímre egyértelműen a kötelmi jog szabályai vonatkoznak. Természetesen a szerződés minden fogyatékossága kihat a dologi ügyletre, azaz a szerzésmódra is. Érvénytelen kötelmi szerződés a tulajdonszerzést is érvénytelenné teszi és ha a tulajdonátruházásra vonatkozó szándék hiányzik, nem lehet szó érvényes szerződésről vagy más jogcímről. Petrik Ferenc – Pomeisl András: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet - Polgári Jog – Dologi jog; szerkesztette: dr. Wellmann György; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 67.o.
Ajánlott irodalom: Petrik Ferenc - Pomeisl András: Polgári Jog - Dologi jog.; szerkesztette: dr. Wellmann György, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Az új Ptk., magyarázata IV/VI. kötet 66-67. oldal.
3. A szerzésmód
A tulajdonjog megszerzéséhez a kötelmi mozzanaton kívül szükség van dologi jogi mozzanatra, az átruházásban megnyilvánuló szerzésmódra, vagy egy ennek megfelelő külső jelzésre, így a dolog átadására. Ingatlan esetében a dolog átadása valamilyen külsőleg észlelhető tényt jelent, amely bárki előtt nyilvánvalóvá teszi, hogy az ingatlan a tulajdonos hatalmába került.
Petrik Ferenc – Pomeisl András: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet - Polgári Jog – Dologi jog; szerkesztette: dr. Wellmann György; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 67.o.
A szerzésmóddal a dolog egyértelműen a tulajdonjog megszerzőjének a hatalmába kerül. Ez lehet egy későbbi időpontban, vagy egy feltétel beálltával. A szerzésmód, vagyis a traditio egyértelműen dologi ügylet, amely a dologi jog hatálya alatt áll. Az ingatlanok esetében mutatható ki leginkább a szerzésmód dologi jogi jellege. A tulajdonátszállásnak erre a mozzanatára az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amelyek a jognyilatkozatok jogkövetkezményeit is a kötelmi jogtól eltérően értékelik.
BH. 2007/118. - A vevőnek az általa kötött adásvételi szerződésen alapuló tulajdonjog-bejegyzés iránti igénye nem tulajdoni, hanem elévülő kötelmi igény.
Petrik Ferenc - Pomeisl András: Polgári Jog - Dologi jog.; szerkesztette: dr. Wellmann György, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet 67-69. oldal.
4. A tulajdonjog megszerzésének időpontja
Ingó dolog esetében a tulajdonjog megszerzésének időpontja többnyire az, amikor a dolog tényleges átadása, hatalomba kerülése megtörténik. Időben ez rendszerint a szerződés létrejöttét követi. Azonban ez nem mindig van így, előfordulhat, hogy a dolog már a tulajdonszerző birtokában van. Ebben az esetben a tulajdonjog megszerzésének az időpontja az az idő, amikor a szerződés létrejött, vagy más jogcím keletkezett:
a) ingó dolog esetében a dolog tényleges átadása;
b) ha már korábban birtokban volt - a szerződéskötés időpontja;
c) a felek azonban kiköthetik, hogy a tulajdon csak egy meghatározott későbbi időpontban, vagy feltétel bekövetkeztével száll át a vevőre.
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 1. kötet; Szerkesztő – lektor: Gellért György; Complex Kiadó és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2007. 420. o.
A tulajdonszerzés időpontja tehát a dolog átadása, vagyis a kötelem teljesítése. A tulajdonszerzés időpontjától kezdődően illeti meg az új tulajdonost a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének a joga, továbbá a rendelkezési jog, illetőleg a kárveszély-viselés is őt terheli.
5. Birtokkal megerősített jogcím védelme kimaradt az új Ptk.-ból
A birtokkal megerősített jogcím védelme az új Ptk.-ból kimaradt, mivel a jogalkotó álláspontja szerint az „gyengíti az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének és a bejegyzés konstitutív hatályának az elvét.” (A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; szerkesztő: Vékás Lajos; szerkesztő munkatársa: Gárdos Péter; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2013. 392. o.) Az ingatlan-nyilvánta