VIII. cím: Az élettársak lakáshasználatának rendezése

Az élettársak lakáshasználatával kapcsolatban az 1959. évi Ptk. nem tartalmazott rendelkezést, azonban a bírói gyakorlat felhívta a figyelmet az ilyen ügyekben, hogy ugyan a házastársak lakáshasználatára vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a bíróságnak családvédelmi érdekekre is tekintettel kell lenni a rendezés során. Az új törvény részletes szabályozást tartalmaz a kérdésről.

4:92. § [A lakáshasználat bírói rendezése]

A közösen használt lakásnak az életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését.

10.1. A lakáshasználat bírói rendezése

A közös kiskorú gyermek védelme indokolja, hogy a közös otthon használata a felbomló kapcsolat esetén bírói úton rendeződjék. A felek szerződésben vagy megállapodással is rendezhetik a közös lakás használatát – a házastársakéhoz hasonló feltételek mellett, melyek a hatodik könyvben szerepelnek – ennek hiányában a törvény megállapít szabályokat, nem jelzi külön – bár rendszertanilag az ilyen kapcsolatokra vonatkozó szabályok között van –, hogy csak azokra vonatkozik, akik a legalább egy évig élettársként együtt éltek, és van közös gyermekük.

4:93. § [Az élettársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése]

(1) Az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról a bíróság a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának rendezésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával dönt.

(2) A bíróság a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát is figyelembe veszi, ha az élettársi kapcsolat megszűnése esetén az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról dönt.

Vissza a tartalomjegyzékhez

10.2. Az élettársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése

Külön kiemeli a közös kiskorú gyermek érdekeinek fokozott figyelembevételét a szabály, hiszen rá való tekintettel ruházza fel többlet jogokkal az élettársi kapcsolatot ebben a fejezetben.

4:94. § [Az élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára]

(1) Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat - kérelmére - feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.

(2) A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az adottságainál fogva arra alkalmas lakásnak elsősorban az osztott használatát rendelheti el.

(3) Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.

(4) A bíróság a (2)-(3) bekezdés szerinti osztott vagy kizárólagos használatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja.

(5) A kizárólagos használatra feljogosított volt élettársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlása esetén szüntethető meg.

(6) Nem tarthat igényt a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás osztott vagy kizárólagos használatára az a volt élettárs, akinek más beköltözhető vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetővé tehető lakása van.

Vissza a tartalomjegyzékhez

10.3. Az élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára

Csak kivételes esetben – amikor közös gyermek származott és legalább egy évig fennállt a kapcsolat – adható meg a jog a másik fél kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás további használatára. Elsősorban azonban az osztott lakáshasználatának lehetőségét kell megvizsgálni, a 4:81. § feltételeivel. Közös kiskorú gyermek kizárólagos felügyeleti joga vezethet ahhoz a kivételes esethez, hogy kizárólagos használatot kapjon a másik jogán használt lakáshoz. A kizárólagos jog nem lehet bérleti, hanem kizárólagos tulajdon- vagy haszonélvezeti joga kell, hogy fennálljon a lakás felett a másik félnek, mivel a volt élettárs a bérlő jogállásába kerül.

4:95. § [A lakáshasználat újrarendezése]

(1) Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező élettársat kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik volt élettárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a volt élettársnak azt a jogát, hogy a használat megosztását követően volt élettársa bérlőtársi jogviszonyának megszüntetését e törvénynek a bérlőtársakra vonatkozó rendelkezései alapján kérje.

Vissza a tartalomjegyzékhez

10.4. A lakáshasználat újrarendezése

Megegyezik a törvényszöveg a házastársaknál kifejtettekkel.

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal