Második rész: A házasság

I. cím: A házasságkötés

4:5. § [A házasság létrejötte]

(1) Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A nyilatkozat feltételhez vagy határidőhöz nem köthető.

(2) A kijelentés kölcsönös megtörténte után az anyakönyvvezető a házasság létrejöttét megállapítja és a házasságkötés tényét a házassági anyakönyvbe bejegyzi.

(3) A házasság az (1) bekezdésben foglalt feltételek hiányában nem jön létre. A nemlétező házasságot úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna.

2.1. A házasság létrejötte

A CSJK szabályozása elhatárolja a nemlétező és az érvénytelen házasságot. Nemlétező házasság az, amely nem a Ptk. 4:5.§ (1) szerint jött létre, az ilyen házassághoz nem kötődnek jogkövetkezmények a felek jóhiszeműsége esetén sem. Kifejezetten bekerül a különneműség feltétele a Ptk.-ba is az Alaptörvény után, bár a házasfelek különneműsége nem a törvény okán feltétel, mint az Alkotmánybíróság gyakorlatából kiderül (14/1995 III.3. ABh), ez az azonosneműek párkapcsolatának állami elismertsége iránti nemzetközi tendenciák miatti elbizonytalanodást hivatott egyértelműsíteni.

A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény, utaló szabálya okán a bejegyzett élettársakra – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a házastársakra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. (továbbiak: 14/1995. (III. 13.) AB határozat, 154/2008 (XII.17.) AB határozat

Bár itt új elemként jelenik meg a létezés követelményei között, hogy a feltételhez, vagy időhöz kötött házasságkötési nyilatkozat nem hozza létre a házasságot, az anyakönyvi törvény ezt eddig is tartalmazta.

4:6. § [Házasság létezésének vagy nem létezésének megállapítása]

(1) Ha a házasság létezése vagy nemlétezése közigazgatási hatósági eljárásban nem tisztázható, a házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt bármelyik házastárs, az ügyész vagy az jogosult pert indítani, akinek a megállapításhoz jogi érdeke fűződik.

(2) A pert a házastársnak a másik házastárs ellen, az ügyésznek vagy a per megindítására jogosult más személynek mindkét házastárs ellen kell indítania. Ha az a fél, aki ellen a pert meg kellene indítani, már nem él, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani.

(3) A házasság létezését vagy nemlétezését megállapító ítélet mindenkivel szemben hatályos.

2.2. Házasság létezésének vagy nem létezésének megállapítása

A 4:6. § a Pp. 276. § (3) és 281. § (1) szabályait ülteti át az anyagi jogi szabályba. Alapvetően közigazgatási eljárás keretében tisztázható, hogy a házasság létezési kellékei fennálltak-e megkötésekor. Ha ilyen módon mégsem lehet tisztázni a házasság létrejöttét, pert indíthat bármelyik házastárs, az ügyész, vagy akinek jogos érdeke áll fenn. Az alperesi kör a házasság érvénytelenségének megállapítása iránti per alpereseivel megegyező. Az ítélet mindenkivel szemben hatályos.

4:7. § [A házasságkötést megelőző eljárás]

(1) A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak nincs jogi akadálya, és igazolniuk kell, hogy házasságkötésük jogi feltételei fennállnak.

(2) A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A jegyző e határidő alól indokolt esetben felmentést adhat.

(3) A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes jogi feltételének igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

2.3. A házasságkötést megelőző eljárás

A tanácsadás végleg kikerül a törvény szövegből, bár háttérjogszabály híján már évtizedekkel ezelőtt kiüresedett ez a jogszabályhely. A harmincnapos várakozási idő viszont bennmarad a törvényben, így ez idő alatt a felek a házasulók.

A szabályozást vizsgálva a jegyesség jogi fogalma nem egyértelmű a magyar jogrendszerben.[1] Tulajdonképpen az At.[2] bevezeti a jegyességet azzal, hogy a mennyasszonyról és vőlegényről beszél a házasságot megelőzően és a házasság megkötésekor is. Tehát a CSJK-ban is előírt harmincnapos várakozási idő alatt tekinthető a mennyasszony és a vőlegény, a házasulók jegyeseknek. Az új Ptk. elfogadásakor végül a törvénykönyvben helyet kapott a várakozási idő, amit csupán eljárási jellege miatt hagyott volna az At.-re a jogalkotó. Így a „kvázi jegyesség visszalopakodott ismét a jogrendszerbe”[3], azonban az új Kódex hozzátartozó fogalmából már kimaradnak a jegyesek [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés]. Önmagában a jegyességhez a Ptk.-ban semmiféle jogkövetkezmény sem fűződik.

Forrás

[1]: A Családjog Kézikönyve 2007. Szerk.: KŐRÖS András. HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2007. 20. o.

[2]: 1982. évi 17. tvr. (At.) az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről 17. § (1), (2), 25. § (3)

[3]: JOBBÁGYI Gábor: Oktalanul eltüntetett jogintézmények; eljegyzés és hozomány, Jogtudományi Közlöny 1996/6. szám 247. o.

4:8. § [A házasságkötés alaki szabályai]

(1) A házasságkötés két tanú jelenlétében nyilvánosan, az önkormányzat hivatali helyiségében történik.

(2) A házasulók kérelmére a házasság a nyilvánosság mellőzésével, illetve - a jegyző engedélye alapján - a hivatalos helyiségen kívül más, erre megfelelő helyen is megköthető.

2.4. A házasságkötés alaki szabályai

Bekerül a törvényszövegbe, hogy a házasulók kérelmére nyilvánosság kizárásával, hivatalos helyiségen kívül is megköthető a házasság.

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal