Első rész: Alapelvek
Az új Kódexben helyet kap a családi jog szabályozása is, így az deklaráltan visszatér a polgári jog rendszerébe, a Szerkesztő Bizottság koncepciója szerint a családjog lényegében a legintimebb magánjogot szabályozza, így átfogó regulációjának is a magánjogi kódexben van a helye.[1]
[1]: Kőrös András: „Múlt s jövendő tán együtt van” – megőrzendő és új elemek a Családjogba az új Ptk. kodifikációja során in Ami a múltból elkísér a Családjogi törvény 50 éve szerk.: Gyekiczy Tamás Gondolat Budapest, 2005. [a továbbiakban: Kőrös: Múlt s jövendő tán együtt van…] 11.o.
A családjog igen speciális viszonyokat rendez, így szükséges, hogy a Családjogi Könyv elején az általános magánjogitól eltérő, vagy azt kiegészítő sajátos alapelvek rögzítésre kerüljenek. A bírói gyakorlat által eddig is alkalmazott polgári jogi alapelvek, most már a magánjogi kódexbe integrálódás okán, jogszabályilag is vonatkoznak a családjogi viszonyokra is. A Ptk. 1:2. § értelmezési alapelvéből következik, hogy a nemzetközi jogforrások fényében kell alkalmazni a CSJK-t, így például az ENSZ Gyermekek Jogairól szóló New Yorki 1989. november 20-i Egyezmény, vagy az Európai Unió családjogi tárgyú jogforrásai is befolyásolják a jogértelmezést. A Családjogi Könyvben elkerülhetetlenül helyet kapnak eljárási szabályok is, így a megjelenő közigazgatási jogviszonyok miatt is szükséges, hogy „védelmi-típusú” alapelvek kerüljenek rögzítésre.
4:1. § [A házasság és a család védelme]
(1) A törvény védi a házasságot és a családot.
(2) E törvény alkalmazása során a családi és az egyéni érdek összhangját biztosítva kell eljárni.
1.1. A házasság és a család védelme
Külön is hangsúlyt kap az Alaptörvényben foglalt tétel, hogy a házasság és a család különös védelemben részesül. Ettől függetlenül egyéb kapcsolatok is értéket képviselnek és megfelelő védelemben részesülnek, amint ezt az Alkotmánybíróság is kifejtette (ABh 43/2012).
A társadalmi és az egyéni érdek összhangja helyett a törvény a családi és az egyéni érdek összehangolásának biztosítását írja elő a jogalkalmazóknak.
4:2. § [A gyermek érdekének védelme]
(1) A családi jogviszonyokban a gyermek érdeke és jogai fokozott védelemben részesülnek.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjék.
(3) Ha a gyermek nem nevelkedhet saját családjában, akkor is biztosítani kell számára, hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és korábbi családi kapcsolatait megtarthassa.
(4) A gyermeknek a saját családjában, illetve a családi környezetben nevelkedéséhez és a korábbi családi kapcsolatai fenntartásához fűződő jogát törvényben meghatározott esetben, kivételesen és a gyermek érdekében lehet korlátozni.
1.2. A gyermek érdekének védelme
A Ptk. 1:1. §-ban foglalt alapelvét egészíti ki, illetve fókuszálja a speciális családjogi viszonyokra a következő három princípium is. A törvénykönyv az egyenjogúságot és a mellérendeltséget tekinti alapvetőnek a polgári jogi viszonyokban, azonban ezt sajátosan kell értelmezni a Negyedik Könyvben, mivel a családi viszonyok nem üzleti elvekre, hanem személyes, intim kapcsolatokra épülnek, a felek kölcsönös függőségben vannak és kölcsönösen felelősek egymásért.
Új elemként jelenik meg, hogy amennyiben nem biztosítható, hogy a gyermek saját családjában nevelkedjen, akkor is törekedni kell arra, hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és amennyire lehetséges megőrizze saját családi kapcsolatait. Ez a kitétel azért fontos, mert a más családban nevelkedés olyan élethelyzeteket hozhat létre, amit megnehezíthet a saját családdal történő kapcsolattartás, így annak szabályait a lehető legkörültekintőbben kell kialakítani, ennek lehetőségeit a Gyvt. 34. §-a tartalmazza.
4:3. § [A házastársak egyenjogúságának elve]
A házastársak a házasélet és a család ügyeiben egyenjogúak; jogaik és kötelezettségeik egyenlők.
1.3. A házastársak egyenjogúságának elve
A már Csjt.-ben is megjelenő elv tulajdonképpen a mellérendeltség általános polgári jogi elvének konkretizálódása és a házastársak egyenlőségének kétirányúságát jelenti. Egyrészt önállóan döntenek, másrészt alkalmazkodniuk kell egymáshoz és a családi élet támasztotta kötelességekhez, mindezt a 4:25. §.-ben szabályozza a törvény.
4:4. § [A méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve]
A családi jogviszonyokat méltányosan és az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelmét figyelembe véve kell rendezni.
1.4. A méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve
Olyan a jogalkalmazást segítő jogelvek, generális, minden családi jogi viszonyra történő megfogalmazása ezek, amelyeket a gyakorlat eddig is alkalmazott; a méltányosság negatív oldalról a Csjt.-ben (31.§.) is szerepelt a házastársi vagyoni viszonyok rendezésnél, tiltva, hogy valamelyik fél méltatlan előnyhöz juthasson.