Ötödik rész: A gyámság.
A gyámság a családjognak a szülői felügyeltet helyettesítő intézménye, amely – szülők hiányában , továbbá a szülők akadályoztatása vagy alkalmatlansága esetén – a gyermek személyes és vagyoni érdekeinek biztosítására hivatott. A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény ( továbbiakban : ENSZ Gyermekjogi Egyezmény ) 20. cikkének 1. pontja kimondja, hogy „ minden olyan gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől , vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetben , jogosult az állam különleges védelmére és segítségére”. ( Kőrös András : „Fontolva haladás”- Az új Ptk. Családjogi Könyve, 14. Rész: A Gyámság, Családi Jog VI.évf.3.szám 1. oldal)
[Lásd: 1991.évi LXIV.tv.]
XIV. cím: A gyámrendelés
Közös szabályokat tartalmaz, a hagyományos gyámra és a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló kiskorú gyámjára vonatkozóan.
4:223. § [Gyámság alatt álló kiskorú]
Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.
18.1.Feltételei
Szülői felügyelet hiánya:
- mindkét szülő meghalt
- mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette
- mindkét szülő felügyeleti joga szünetel.
Amennyiben csak az egyik szülő hal meg, vagy csak az egyik szülő szülői felügyeletét szüntette meg a bíróság, vagy az szünetel, a másik szülő szülői felügyeleti joga feléled: gyám rendelésének nincs helye.
4:224. § [A gyám feladatköre]
A gyám - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a gyámsága alatt álló gyermek gondozója, nevelője, vagyonának kezelője és a gyermek törvényes képviselője.
18.1.1. A gyám feladatköre
A Csjt-ben meglévő szabályozást egészíti ki a neveléssel.
Az elhatárolás a gyámság és a gondnokság között tehát már nemcsak az a „formai” megkülönböztetés, hogy a kiskorúnak gyámja , míg a nagykorúnak gondnoka van, hanem az is, hogy a korábbi gyakorlattal szemben erősebb hangsúlyt kap a gyámnak a gyermek irányában fennálló gondozási és nevelési kötelezettsége, a gyermek részére a családi környezetben nevelkedés biztosítása, míg a gondnoknál a gondnokoltról való személyes gondoskodás igénye a vagyonkezelés és a törvényes képviselet mellett inkább kivételként jelentkezik.( Kőrös: i.m. 1-2.oldal)
A törvény eltérően rendelkezhet:
- többes gyámrendelésnél vagyonkezelői feladatok megosztása,
- korlátozás jognyilatkozatok megtételében: a gyermek örökbefogadásához hozzájárulás, vagy a gyermek nevének meghatározása tekintetében.
Lásd: [4:235. §. (1) bekezdés]
4:225. § [A gyámrendelés szükségességének bejelentése]
(1) A kiskorú gyermek közeli hozzátartozója és az a személy, akinek a gondozásában a gyermek él, köteles a gyámhatóságnak késedelem nélkül bejelenteni, ha a kiskorú részére gyám kirendelése szükséges. A bíróság vagy más hatóság is köteles értesíteni a gyámhatóságot, ha hivatalos eljárása során tudomást szerez arról, hogy valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni. A gyámrendelés szükségességét bárki bejelentheti.
(2) A gyámot a gyámhatóság hivatalból rendeli ki.
18.2. A gyámrendelés kezdeményezése
Bejelentési kötelezettség: közeli hozzátartozó, gondozó, bíróság vagy más hatóság.
A törvény a gyermek közeli rokonai helyett a közeli hozzátartozókra bővíti ki a bejelentési kötelezettséget, sőt annyiban még tovább megy, hogy a kötelezettséget arra is kiterjeszti, akinek a háztartásában a gyermek él ( például a szülő halála esetén a gyermek – távolabbi hozzátartozónak, esetleg vele hozzátartozói kapcsolatban nem álló személynek a gondozásában marad). (Kőrös: i.m. 3.oldal)
Közeli hozzátartozó: [8:1. §. (1) bekezdés 1.pont]
Bejelentési lehetőség: bárki.
4:226. § [Nevezett gyám]
(1) A gyámság elsősorban azt illeti meg, akit a szülői felügyeletet gya korló szülő közokiratban vagy végintézkedésben gyámul megnevezett. Ha a szülői felügyeletre egyaránt jogosult szülők eltérő gyámot neveztek meg, a gyermek érdekét mérlegelve a gyámhatóság határoz arról, hogy a gyámságot melyikük lássa el.
(2) A nevezett gyámot akkor lehet mellőzni, ha
a) a gyámságot nem vállalja;
b) e törvény szerint gyámságot nem viselhet;
c) a gyámság gyakorlásában akadályozva van; vagy
d) kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné.
18.2.1. Nevezett gyám
A gyámnevezés joga: a szülői felügyeletet gyakorló szülőt illeti.
Alakisága: közokirat vagy végintézkedés.
Időbeli hatály: a szülői felügyeleti jognak a gyámnevezés időpontjában kell fennállnia.
Gyámnevezés hatálya: a gyámhatóságra kötelező.
Nevezett gyám mellőzésének lehetőségei:
a ): a gyámság ellátása nem állampolgári kötelesség,
b ): ha a bíróság a szülői felügyeleti jogot megszüntette, vagy az szünetel
c ): a hatályos szabályozással egyező
d ): a hatályos szabályozással egyező.
4:227. § [Rendelt gyám]
(1) Nevezett gyám hiányában a gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkalmas közeli hozzátartozót rendel gyámul. Ha ilyen hozzátartozó nincs, a gyámhatóság más hozzátartozót vagy arra alkalmas személyt rendel gyámul, elsősorban azok közül, akik a gyermek gondozásában, nevelésében már korábban részt vállaltak.
(2) A gyámhatóság – a gyermekvédelmi gyámság kivételével – rendszerint minden kiskorú részére külön gyámot rendel. Azonos helyen nevelkedő testvérek részére gyámul ugyanazt a személyt kell kirendelni, ha az a kiskorúak érdekével nem ellentétes.
18.2.2. Rendelt gyám
Esetei: nevezett gyám hiányában vagy nevezett gyám mellőzése esetén.
Kirendelhetők köre:
- közeli hozzátartozó
- más hozzátartozó
- arra alkalmas személy
Közös feltétel : a gyámként rendelhető személy alkalmas legyen a gyámság ellátására.
Közeli hozzátartozó fogalma: [8:1. § (1) bekezdés 2. pont]
Külön gyám – közös gyám:
Főszabály: minden kiskorú részére külön gyámot kell kirendelni (kivétel a gyermekvédelmi gyámság).
Közös gyám: azonos helyen nevelkedő testvérek részére, ha nem ellentétes az érdekükkel.
4:228. § [Az ítélőképes gyermek véleményének figyelembevétele]
A gyámrendelés során az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermek véleményét - korára, érettségére tekintettel - megfelelő súllyal figyelembe kell venni. Nem rendelhető a tizennegyedik életévét betöltött gyermek gyámjául az, aki ellen a gyermek alapos okból, kifejezetten tiltakozik.
18.2.2.1.Meghallgatás a gyámrendelésről
- Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek:
- a gyámhatóság köteles meghallgatni és véleményét megfelelő súllyal figyelembe venni.
- A 14. életévét betöltött gyermek:
- aki ellen a gyermek alapos okból kifejezetten tiltakozik nem rendelhető ki gyámul.
Ez mind a nevezett, mind a rendelt gyámra vonatkozik, a korlátozottan cselekvőképes gyermek véleménye tehát a szülő akaratánál is erősebb lehet. (Kőrös: i.m. 4.oldal)
Ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermek: életkorának értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni.
4:229. § [Kötelező gyámrendelés]
A gyermek gyámjául kell rendelni azt a személyt,
a) akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte;
b) akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte; vagy
c) aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta.
18.2.3. Kötelező gyámrendelés
Nem változott a hatályos szabályozáshoz képest.
4:230. § [Gyermekvédelmi gyámság]
Gyermekvédelmi gyámság alá tartozik különösen az a gyermek,
a) akit nevelésbe vettek;
b) akit ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi nevelőszülőknél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyeztek el, és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indult; vagy
c) akinek a szülője hozzájárult gyermeke titkos örökbefogadásához.
18.2.4. Gyermekvédelmi gyámság
Gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló kiskorú gyámsága.
Részletes szabályokat láad : 1997 évi XXXI.tv. : a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Esetei:
a.) és b.) : megegyezik a hatályos szabályozással.
4:231. § [Többes gyámrendelés]
(1) A gyermek részére kivételesen több gyám is rendelhető. Többes gyámrendelésre akkor kerülhet sor, ha
a) a gyermeket saját háztartásukban nevelő házastársak közösen vállalják a gyámságot;
b) a gyámság alá tartozó kiskorú két közeli hozzátartozója vállalja együttesen a gyámságot;
c) a gyermek vagyonának kezelése és egyes más ügyeinek intézése különös szakértelmet igényel; vagy
d) az a gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermek érdeke.
(2) A (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a gyámhatóságnak meg kell határoznia a gyámok feladatkörének pontos megosztását.
(3) Ha a gyám jogkörét túllépve jár el, jognyilatkozata harmadik személlyel szemben hatályos, de köteles a gyámsága alatt állónak a jognyilatkozattal okozott teljes kárát megtéríteni.
18.2.5. Többes gyámrendelés
Kivételes, csak a törvényben felsorolt esetekben lehetséges.
- a.) és b.) eset : a gyámságot vállalók személyére tekintettel rendelhető el többes gyámság,
- c.) és d.) esetben a kiskorú gyermek vagyonának kezelése, ügyeinek intézése, vele kapcsolatos feladatok specialitása indokolhatja több meghatározott feladatra kirendelt gyám működését.
Különbség: az első két esetben a feladatköröket közösen látják el a gyámok, míg a második két esetben meg vannak osztva a feladatkörök.
Gyám jogkörnek túllépése:
- külső jogviszonyban: harmadik személy felé hatályos a jognyilatkozata,
- belső jogviszonyban: a kiskorú személy felé kártérítéssel tartozik.
4:232. § [A gyámság viselésének feltételei]
(1) Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és személyében, körülményeiben alkalmas a gyámság ellátására.
(2) Gyámul - gyermekvédelmi gyám kivételével - az rendelhető, aki a gyámi tisztséget vállalja.
18.3. A gyámság viselésének feltételei
- aki vállalja
- nagykorú
- kizáró ok hiánya
- szubjektív és objektív alkalmasság
Kivétel: gyermekvédelmi gyám
Kizáró okok: [4:242. §.]
4:233. § [Kizárás a gyámság viseléséből]
(1) Nem rendelhető gyámul az a személy,
a) aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;
b) aki szülői felügyeletet megszüntető vagy közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;
c) akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét nevelésbe vették;
d) akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították; vagy
e) akit a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárt.
(2) Ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő azt a személyt zárta ki a gyámságból, akit a másik szülő gyámul nevezett, a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembevételével a gyámhatóság dönti el, hogy melyik rendelkezés érvényesüljön.
18.4. Kizárás a gyámság viseléséből
A felsorolt esetek hatályos szabályozással azonosak.