X. cím: A gazdasági társaságok közös szabályai
10.6. A gazdasági társaság szervezete
10.6.1. A gazdasági társaság legfőbb szerve
10.6.1.1. A legfőbb szerv feladat- és hatásköre
3:109. § [A legfőbb szerv feladat- és hatásköre]
(1) A gazdasági társaság tagjainak döntéshozó szerve a legfőbb szerv.
(2) A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló (a továbbiakban: beszámoló) jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés.
(3) A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt a taggal, a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal és a társasági könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítéséről.
(4) Egyszemélyes társaságnál a legfőbb szerv hatáskörét az alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító vagy az egyedüli tag írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.
A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:
- a közös szabályoknál nem nevesíti az egyes társasági formáknál alkalmazott legfőbb szervet és a feladatkörüket;
- rendelkezik a máshol nem rendezett hatásköri szabályokról, és a közös szabályok körében írja elő, hogy a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés, továbbá a taggal, a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal, a társasági könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítéséről való döntés;
A Ptk.a jogi személyek általános szabályai körében is rendelkezik a döntéshozó szervről (3:16.§), amely a tagok összességéből vagy a tagok által választott küldöttekből álló testület (küldöttgyűlés)lehet. Gazdasági társaság esetén a legfőbb szervnél küldöttgyűlésről nem szól a törvény .
A törvény indokolása szerint „a legfőbb szerv működésével kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés e társasági szerv hatásköre. .A szabályozás úgy épül fel, hogy a legfőbb szerv hatáskörét határozza meg, és minden más döntést, ami a társaság irányításának körébe tartozik, az ügyvezetés hozhat meg, míg az irányítás körén kívül eső és a legfőbb szerv hatáskörébe sem tartozó döntések a társaság munkaszervezetére telepíthetőek. Ez a szabályozási módszer azonban nem jelenti azt, hogy a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdéseket akár az általános szabályok között, akár az egyes társasági típusok vonatkozásában katalógusszerűen fel lehetne vagy fel kellene sorolni a törvény csak olyan döntésekről mondja ki az általános szabályok között, hogy azok a legfőbb szerv hatáskörébe tartoznak, amely döntések más összefüggésben nem válnak szabályozás tárgyává, és ezért máshol a hatásköri kérdés nem rendezett.”
Az egyszemélyes társaság legfőbb szervére vonatkozó eltérő szabályok a Gt.168.§ és a 284.§ -nak külön szabályaitól eltérően a közös szabályok között találhatóak. .
10.6.1.2. Részvétel a legfőbb szerv döntéshozatalában
3:110. § [Részvétel a legfőbb szerv döntéshozatalában]
(1) A gazdasági társaság minden tagja jogosult személyesen vagy képviselő útján a legfőbb szerv tevékenységében részt venni. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, egy tag egy képviselőt bízhat meg, egy képviselő több tagot is képviselhet. A képviseletre szóló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(2) A társaság legfőbb szervében gyakorolható szavazati jog mértéke a tag vagyoni hozzájárulásához igazodik.
A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:
- a közös szabályok között rendelkezik a tagsági jogok képviselő útján való gyakorlásáról
- a Gt. 142.§-a szerinti- nem lehet meghatalmazott az ügyvezető, cégvezető, FB. tagja, könyvvizsgáló- kógens szabályokat a tagsági jogok képviselő útján történő gyakorlására nem tartja fenn, de a 3:273.§ [1] zrt., nyrt. esetén többletrendelkezést ír elő a meghatalmazott útján való részvételre.;
- a közös szabályok között rendelkezik a szavazati jog mértékéről.
[1]
3:273. § [Részvétel a közgyűlésen]
(1) A zártkörűen működő részvénytársaság közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit a közgyűlés megkezdéséig a részvénykönyvbe bejegyeztek. Ha az alapszabály rendelkezik arról az időpontról, ameddig a fenti bejegyzésre sor kerülhet, ezt az időpontot nem lehet a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapnál korábban meghatározni; semmis az alapszabály ettől eltérő rendelkezése.
(2) Nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.
(3) A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét - lezárásának időpontjában - a részvénykönyv tartalmazza. A részvénynek a közgyűlés kezdőnapját megelőző átruházása nem érinti a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen és az őt mint részvényest megillető jogokat gyakorolja.
Ez a szabály diszpozitív, a létesítő okiratban a tagok ettől eltérő rendelkezése nem semmis. Tiltó rendelkezés hiányában továbbra is lehetőség van a Gt.121.§-ban foglalt szabályozáshoz hasonlóan pl. egyes üzletrészeket eltérő tagsági jogokkal felruházni.
Az egyes társasági formákra vonatkozó rendelkezések tartalmazzák azokat a részlet- szabályokat , hogy tagváltozás esetén mikortól jogosult az új tag( részvényes) a tagsági jogai gyakorlására .(pl. a 3:169:§(2) bekezdés alapján kft .esetén ez a bejelentéstől számít.
. EBH2004. 1145 Az üzletrész-átruházás folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben akkor hatályos, amikor az üzletrész új tulajdonosa a tulajdonszerzést az 1997. évi CXLIV. törvényben írt módon a társaságnak bejelenti. Ettől az időponttól kezdődően az üzletrész új tulajdonosa gyakorolhatja a tagokat megillető jogokat mindaddig, amíg a bíróság a tulajdonszerzés jogellenességét meg nem állapítja, és tagváltozás bejegyzésére irányuló kérelmet érdemi okból el nem utasítja.
Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.688/2010/7 I. Szabályszerűen összehívottnak az olyan meghívóval összehívott taggyűlés tekinthető, amelyből a taggyűlésen döntésre váró kérdések a tagok számára egyértelműen megállapíthatók. II.A tagok a társasági szerződésben bővíthetik a szavazásból kizárt tagoknak a Gt.20.§85)bekezdésében meghatározott körét.
BDT2007.1559.
Arra az esetre, ha a tag ( részvényes ) meghal, és a hagyaték átadására még nem került sor, a hagyatéki eljárásról rendelkező 2010. évi XXXVIII.törvény 32.§(2) bekezdése [2] rendelkezik arról, hogy a tagsági jogok gyakorlására biztosítási intézkedésként ügygondnok kirendelésére milyen feltételek mellett kerülhet sor.
[2]
32.§(2) Ha a leltár szerint a hagyatékban a gazdasági társaságokról szóló törvényben vagy a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés van, - amíg a leltárt meg nem küldték a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően - a közjegyző biztosítási intézkedésként a tagsági (szövetkezeti) jogok gyakorlására a társaság (szövetkezet) vagy a működésében érintett más személy, szervezet indokolt kérelmére ügygondnokot rendelhet ki, ha az intézkedés nyilvánvalóan a társasági (szövetkezeti) vagyon megóvása vagy a társaság (szövetkezet) működésének biztosítása érdekében szükséges. Az ügygondnok vagyoncsökkenést eredményező határozat hozatalát a szavazatával nem támogathatja és a hagyaték terhére vagyoni kötelezettségeket nem vállalhat, kivéve, ha ezzel az érintett társaságot (szövetkezetet) és az örökösként érdekeltet nyilvánvaló károsodástól óvja meg..
BDT2012. 2827. A tagsági jogok gyakorlására a jegyző által biztosítási intézkedésként kirendelt ügygondnok feladata a társasági vagyon megóvása és a társaság működésének biztosítása. Ha e minőségét arra használja fel, hogy saját tagi érdekei erősítésére a társaság belső viszonyait átalakítsa, megsérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, és ez a joggal való visszaélés tilalmába ütköző módon megszavazott taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére adhat alapot.
Az ügygondnok megbízatása nem terjed ki az ügyvezetőnek a társaság belső jogviszonyában érvényesülő kogkörére.
A jogi személyek általános szabályai között a 3:19.§ [3] .rendelkezik arról, hogy egy határozat meghozatalakor mikor nem szavazhat a tag.
[3]
3:19. § [Határozathozatal]
(1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
(2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Mivel a szabályozás hasonló kizáró rendelkezéseket tartalmaz, mint a Gt.20.§(5) bekezdése, gazdasági társaságok esetén a korábbi jogszabály alapján kialakult bírói gyakorlat figyelembe vehető.(A bírói gyakorlatnak majd arra a kérdésre is választ kell adnia,hogy kizárhatják-e a tagok a létesítő okiratban a szavazásból kizárt tagra vonatkozó rendelkezéseket,vagy a 3:19.§(2) bekezdése imperatív normának tekinthető?
BDT2013. 2860. Nincs akadálya annak, hogy a Gt.-ben vagylagosan megfogalmazott határozatképességi szabályt a kft. választás nélkül, teljes egészében beépítse társasági szerződésébe. Ilyenkor az éppen aktuális törzstőke és a taggyűlésen leadható szavazatok száma határozza meg az adott legfőbb szervi ülés határozatképességét .Az azonos tagi részesedéssel és szavazattal rendelkező kéttagú kft. esetében ez azzal jár, hogy a taggyűlés egy tag jelenlétében is határozatképes, mert a törzstőke felét egyetlen tag is megjeleníti, az általa leadható szavazatok száma pedig az adott taggyűlés szavazatainak 100%-át képviseli, így a határozatképesség másik feltétele is megvalósul. Ha azonban a taggyűlésen mindkét tag részt vesz, a taggyűlésen leadható szavazatok többségéhez mindkét tag egyező szavazására szükség van.
BDT2013. 2844. A közös tulajdonban álló üzletrész társtulajdonosai egymás közötti jogviszonyában a Ptk.-nak a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései csak akkor érvényesülnek, ha azok nem állnak ellentétben a társasági törvény speciális szabályaival. Ezért a közös üzletrész tulajdonosainak a tulajdonközösségen belüli szavazásánál is figyelmen kívül kell hagyni azt a résztulajdonost, aki a meghozandó taggyűlési határozattal érintett. Ugyanakkor a résztulajdonos érintettsége önmagában nem zárja ki az egész tulajdonközösség részvételét a döntéshozatalból.
BH2013. 158. A határozatképesség megállapításánál a szavazásból kizárt tagot figyelmen kívül kell hagyni. A tag által javasolt napirend pont külön megszavazás nélkül automatikusan a napirend részévé válik. Nem érvénytelen a taggyűlési határozat pusztán abból az okból, hogy a taggyűlésen az ügyvezető nem volt jelen [2006. évi IV. törvény 20. § (4)-(5) bekezdés, 22. §, 144. § (3) bekezdés].
Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.688/2010/2. A döntésben egyébként személyesen érdekelt ek köre a létesítő okiratban bővíthető.
A jogalkotó közegészségügyi érdekből szükségesnek látta, hogy gyógyszertárat működtető gazdasági társaságok esetén külön szabályokat alkosson , és az ilyen gazdasági társaság legfőbb szerve kizárólag a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így a gyógyszertári termékkör kialakítására, a gyógyszerek beszerzésére stb. a 2006.évi XCVIII. Törvény 73.§(1) bekezdése [4] alapján azzal,hogy az ezzel ellentétes intézkedés, megállapodás semmisségéről is rendelkezik a jogszabály.
[4]
2006.évi XCVIII.tv73. § (1) Gyógyszertárat működtető gazdasági társaság a gyógyszertár szakmai vezetését, irányítását, valamint a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyeket gyógyszerellátással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így a gyógyszerek kiadása, eltartása, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási és kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó tevékenység tekintetében nem utasíthatja. A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) kizárólag a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így a gyógyszertári termékkör kialakítására, a gyógyszerek beszerzésére, készletezésére, eltartására, kiadására, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási és kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó tevékenységre, a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyek foglalkoztatására, valamint a közfinanszírozási szerződések megkötésére és módosítására vonatkozóan. Az ezzel ellentétes intézkedés, megállapodás semmis.
10.6.1.3. A legfőbb szerv ülése
3:111. § [A legfőbb szerv ülése]
(1) A legfőbb szerv ülése nem nyilvános. A legfőbb szerv ülésén a társaság vezető tisztségviselői és a felügyelőbizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek.
(2) A tag a legfőbb szerv ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a létesítő okirat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.
(3) A nem szabályosan összehívott vagy megtartott ülésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot az ülés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.
A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:
- diszpozitív szabályként rendelkezik arról, hogy a legfőbb szerv ülése nem nyilvános ( ez csak látszólagos eltérés,mivel a Gt.19.§(2) alapján jogszabály vagy a társasági szerződés alapján meghívottak korábban is részt vehettek ;
- nevesíti, hogy a társaság vezető tisztségviselői és a felügyelőbizottság tagjai – tanácskozási joggal – részt vehetnek a legfőbb szerv ülésén;
- általános jelleggel rendelkezik a nem szabályosan elfogadott határozat utólagos érvényessé nyilvánításáról, erre a Gt.20.§(3) bekezdése alapján a társasági szerződés és a zrt. alapszabályának felhatalmazása alapján van lehetőség.
Nyrt. esetén a tőkepiaci átláthatósága miatt a 3:279.§. [1] speciális szabályt tartalmaz .
[1]
3:279.§ A nyilvánosan működő részvénytársaság a közgyűlésen hozott határozatokat köteles nyilvánosságra hozni.
Részvénytársaságokra a konferencia közgyűlés többletfeltételeit a 3:280.§-281.§ tartalmazza.