X. cím: A gazdasági társaságok közös szabályai

10.6. A gazdasági társaság szervezete

10.6.1. A gazdasági társaság legfőbb szerve

10.6.1.1. A legfőbb szerv feladat- és hatásköre

3:109. § [A legfőbb szerv feladat- és hatásköre]

(1) A gazdasági társaság tagjainak döntéshozó szerve a legfőbb szerv.

(2) A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló (a továbbiakban: beszámoló) jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés.

(3) A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt a taggal, a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal és a társasági könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítéséről.

(4) Egyszemélyes társaságnál a legfőbb szerv hatáskörét az alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító vagy az egyedüli tag írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

A Ptk.a jogi személyek általános szabályai körében is rendelkezik a döntéshozó szervről (3:16.§), amely a tagok összességéből vagy a tagok által választott küldöttekből álló testület (küldöttgyűlés)lehet. Gazdasági társaság esetén a legfőbb szervnél küldöttgyűlésről nem szól a törvény .

A törvény indokolása szerint „a legfőbb szerv működésével kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés e társasági szerv hatásköre. .A szabályozás úgy épül fel, hogy a legfőbb szerv hatáskörét határozza meg, és minden más döntést, ami a társaság irányításának körébe tartozik, az ügyvezetés hozhat meg, míg az irányítás körén kívül eső és a legfőbb szerv hatáskörébe sem tartozó döntések a társaság munkaszervezetére telepíthetőek. Ez a szabályozási módszer azonban nem jelenti azt, hogy a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdéseket akár az általános szabályok között, akár az egyes társasági típusok vonatkozásában katalógusszerűen fel lehetne vagy fel kellene sorolni…a törvény csak olyan döntésekről mondja ki az általános szabályok között, hogy azok a legfőbb szerv hatáskörébe tartoznak, amely döntések más összefüggésben nem válnak szabályozás tárgyává, és ezért máshol a hatásköri kérdés nem rendezett.”

Az egyszemélyes társaság legfőbb szervére vonatkozó eltérő szabályok a Gt.168.§ és a 284.§ -nak külön szabályaitól eltérően a közös szabályok között találhatóak. .

10.6.1.2. Részvétel a legfőbb szerv döntéshozatalában

3:110. § [Részvétel a legfőbb szerv döntéshozatalában]

(1) A gazdasági társaság minden tagja jogosult személyesen vagy képviselő útján a legfőbb szerv tevékenységében részt venni. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, egy tag egy képviselőt bízhat meg, egy képviselő több tagot is képviselhet. A képviseletre szóló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(2) A társaság legfőbb szervében gyakorolható szavazati jog mértéke a tag vagyoni hozzájárulásához igazodik.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

Megjegyzés

[1]

3:273. § [Részvétel a közgyűlésen]

(1) A zártkörűen működő részvénytársaság közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit a közgyűlés megkezdéséig a részvénykönyvbe bejegyeztek. Ha az alapszabály rendelkezik arról az időpontról, ameddig a fenti bejegyzésre sor kerülhet, ezt az időpontot nem lehet a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapnál korábban meghatározni; semmis az alapszabály ettől eltérő rendelkezése.

(2) Nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.

(3) A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét - lezárásának időpontjában - a részvénykönyv tartalmazza. A részvénynek a közgyűlés kezdőnapját megelőző átruházása nem érinti a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen és az őt mint részvényest megillető jogokat gyakorolja.

Ez a szabály diszpozitív, a létesítő okiratban a tagok ettől eltérő rendelkezése nem semmis. Tiltó rendelkezés hiányában továbbra is lehetőség van a Gt.121.§-ban foglalt szabályozáshoz hasonlóan pl. egyes üzletrészeket eltérő tagsági jogokkal felruházni.

Az egyes társasági formákra vonatkozó rendelkezések tartalmazzák azokat a részlet- szabályokat , hogy tagváltozás esetén mikortól jogosult az új tag( részvényes) a tagsági jogai gyakorlására .(pl. a 3:169:§(2) bekezdés alapján kft .esetén ez a bejelentéstől számít.

Megjegyzés

. EBH2004. 1145 Az üzletrész-átruházás folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben akkor hatályos, amikor az üzletrész új tulajdonosa a tulajdonszerzést az 1997. évi CXLIV. törvényben írt módon a társaságnak bejelenti. Ettől az időponttól kezdődően az üzletrész új tulajdonosa gyakorolhatja a tagokat megillető jogokat mindaddig, amíg a bíróság a tulajdonszerzés jogellenességét meg nem állapítja, és tagváltozás bejegyzésére irányuló kérelmet érdemi okból el nem utasítja.

Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.688/2010/7 I. Szabályszerűen összehívottnak az olyan meghívóval összehívott taggyűlés tekinthető, amelyből a taggyűlésen döntésre váró kérdések a tagok számára egyértelműen megállapíthatók. II.A tagok a társasági szerződésben bővíthetik a szavazásból kizárt tagoknak a Gt.20.§85)bekezdésében meghatározott körét.

BDT2007.1559.

Arra az esetre, ha a tag ( részvényes ) meghal, és a hagyaték átadására még nem került sor, a hagyatéki eljárásról rendelkező 2010. évi XXXVIII.törvény 32.§(2) bekezdése [2] rendelkezik arról, hogy a tagsági jogok gyakorlására biztosítási intézkedésként ügygondnok kirendelésére milyen feltételek mellett kerülhet sor.

Megjegyzés

[2]

32.§(2) Ha a leltár szerint a hagyatékban a gazdasági társaságokról szóló törvényben vagy a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés van, - amíg a leltárt meg nem küldték a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően - a közjegyző biztosítási intézkedésként a tagsági (szövetkezeti) jogok gyakorlására a társaság (szövetkezet) vagy a működésében érintett más személy, szervezet indokolt kérelmére ügygondnokot rendelhet ki, ha az intézkedés nyilvánvalóan a társasági (szövetkezeti) vagyon megóvása vagy a társaság (szövetkezet) működésének biztosítása érdekében szükséges. Az ügygondnok vagyoncsökkenést eredményező határozat hozatalát a szavazatával nem támogathatja és a hagyaték terhére vagyoni kötelezettségeket nem vállalhat, kivéve, ha ezzel az érintett társaságot (szövetkezetet) és az örökösként érdekeltet nyilvánvaló károsodástól óvja meg..

Megjegyzés

BDT2012. 2827. A tagsági jogok gyakorlására a jegyző által biztosítási intézkedésként kirendelt ügygondnok feladata a társasági vagyon megóvása és a társaság működésének biztosítása. Ha e minőségét arra használja fel, hogy saját tagi érdekei erősítésére a társaság belső viszonyait átalakítsa, megsérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, és ez a joggal való visszaélés tilalmába ütköző módon megszavazott taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére adhat alapot.

Az ügygondnok megbízatása nem terjed ki az ügyvezetőnek a társaság belső jogviszonyában érvényesülő kogkörére.

A jogi személyek általános szabályai között a 3:19.§ [3] .rendelkezik arról, hogy egy határozat meghozatalakor mikor nem szavazhat a tag.

Megjegyzés

[3]

3:19. § [Határozathozatal]

(1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

(2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Mivel a szabályozás hasonló kizáró rendelkezéseket tartalmaz, mint a Gt.20.§(5) bekezdése, gazdasági társaságok esetén a korábbi jogszabály alapján kialakult bírói gyakorlat figyelembe vehető.(A bírói gyakorlatnak majd arra a kérdésre is választ kell adnia,hogy kizárhatják-e a tagok a létesítő okiratban a szavazásból kizárt tagra vonatkozó rendelkezéseket,vagy a 3:19.§(2) bekezdése imperatív normának tekinthető?

Megjegyzés

BDT2013. 2860. Nincs akadálya annak, hogy a Gt.-ben vagylagosan megfogalmazott határozatképességi szabályt a kft. választás nélkül, teljes egészében beépítse társasági szerződésébe. Ilyenkor az éppen aktuális törzstőke és a taggyűlésen leadható szavazatok száma határozza meg az adott legfőbb szervi ülés határozatképességét .Az azonos tagi részesedéssel és szavazattal rendelkező kéttagú kft. esetében ez azzal jár, hogy a taggyűlés egy tag jelenlétében is határozatképes, mert a törzstőke felét egyetlen tag is megjeleníti, az általa leadható szavazatok száma pedig az adott taggyűlés szavazatainak 100%-át képviseli, így a határozatképesség másik feltétele is megvalósul. Ha azonban a taggyűlésen mindkét tag részt vesz, a taggyűlésen leadható szavazatok többségéhez mindkét tag egyező szavazására szükség van.

BDT2013. 2844. A közös tulajdonban álló üzletrész társtulajdonosai egymás közötti jogviszonyában a Ptk.-nak a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései csak akkor érvényesülnek, ha azok nem állnak ellentétben a társasági törvény speciális szabályaival. Ezért a közös üzletrész tulajdonosainak a tulajdonközösségen belüli szavazásánál is figyelmen kívül kell hagyni azt a résztulajdonost, aki a meghozandó taggyűlési határozattal érintett. Ugyanakkor a résztulajdonos érintettsége önmagában nem zárja ki az egész tulajdonközösség részvételét a döntéshozatalból.

BH2013. 158. A határozatképesség megállapításánál a szavazásból kizárt tagot figyelmen kívül kell hagyni. A tag által javasolt napirend pont külön megszavazás nélkül automatikusan a napirend részévé válik. Nem érvénytelen a taggyűlési határozat pusztán abból az okból, hogy a taggyűlésen az ügyvezető nem volt jelen [2006. évi IV. törvény 20. § (4)-(5) bekezdés, 22. §, 144. § (3) bekezdés].

Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.688/2010/2. A döntésben egyébként személyesen érdekelt ek köre a létesítő okiratban bővíthető.

A jogalkotó közegészségügyi érdekből szükségesnek látta, hogy gyógyszertárat működtető gazdasági társaságok esetén külön szabályokat alkosson , és az ilyen gazdasági társaság legfőbb szerve kizárólag a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így a gyógyszertári termékkör kialakítására, a gyógyszerek beszerzésére stb. a 2006.évi XCVIII. Törvény 73.§(1) bekezdése [4] alapján azzal,hogy az ezzel ellentétes intézkedés, megállapodás semmisségéről is rendelkezik a jogszabály.

Megjegyzés

[4]

2006.évi XCVIII.tv73. § (1) Gyógyszertárat működtető gazdasági társaság a gyógyszertár szakmai vezetését, irányítását, valamint a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyeket gyógyszerellátással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így a gyógyszerek kiadása, eltartása, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási és kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó tevékenység tekintetében nem utasíthatja. A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) kizárólag a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így a gyógyszertári termékkör kialakítására, a gyógyszerek beszerzésére, készletezésére, eltartására, kiadására, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási és kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó tevékenységre, a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyek foglalkoztatására, valamint a közfinanszírozási szerződések megkötésére és módosítására vonatkozóan. Az ezzel ellentétes intézkedés, megállapodás semmis.

10.6.1.3. A legfőbb szerv ülése

3:111. § [A legfőbb szerv ülése]

(1) A legfőbb szerv ülése nem nyilvános. A legfőbb szerv ülésén a társaság vezető tisztségviselői és a felügyelőbizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek.

(2) A tag a legfőbb szerv ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a létesítő okirat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.

(3) A nem szabályosan összehívott vagy megtartott ülésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot az ülés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

Nyrt. esetén a tőkepiaci átláthatósága miatt a 3:279.§. [1] speciális szabályt tartalmaz .

Megjegyzés

[1]

3:279.§ A nyilvánosan működő részvénytársaság a közgyűlésen hozott határozatokat köteles nyilvánosságra hozni.

Részvénytársaságokra a konferencia közgyűlés többletfeltételeit a 3:280.§-281.§ tartalmazza.

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal