X. cím: A gazdasági társaságok közös szabályai
10.5. A tag kizárása
10.5.1. A tag kizárásának feltételei és a kizárás joghatása
3:107. § [A tag kizárásának feltételei és a kizárás joghatása]
(1) A gazdasági társaság tagja a társaságnak az érintett tag ellen indított keresete alapján bírósági határozattal a társaságból kizárható, ha a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné.
(2) Kizárási per kétszemélyes társaságnál nem indítható. Nem zárható ki a társaságból a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese, valamint az a tag, aki a legfőbb szerv ülésén a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik.
(3) Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.
A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:
- csak a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese nem zárható ki a társaságból, míg a Gt. zrt. esetén is tiltja a részvényes kizárására irányuló keresetet;
- a kizárás joghatását is rendezi (megszűnik a tagsági jogviszony).
- A kizárás feltételein a Ptk. nem változtatott, ezért a korábbi bírói gyakorlat továbbra is alkalmazható.
Kúria Gfv.X.30.087/2009/4. A vezető tisztségviselői kötelezettség megszegésének sajátos jogkövetkezményei vannak, az e körben elkövetett cselekmények, illetve mulasztások a tagsági jogviszony kizárással történő megszűnését nem alapozhatják meg.
Kúria Gf.VII.31.588/2001/4. Tagi kötelezettségszegés és az ügyvezetés körébe eső feladatok során tanúsított magatartás elhatárolása:
ÍH 2012.182 A tagsági jogok gyakorlása körében is irányadó a Ptk-ban szabályozott jóhiszemű joggyakorlás követelménye. A tagnak tehát mindenkor a társaság érdekeinek szem előtt tartásával kell eljárnia. Alapkövetelmény továbbá a taggal szemben az is, hogy a társasági határozatokat tiszteletben tartsa. Kétségtelen az is, hogy az ügyvezetés körébe eső feladatok ellátásának eredményessége, az üzleti lépések helyes, helytelen, vagy éppen célszerű, célszerűtlen voltának megítélése már nem a tagi kötelezettségek körében, nem tagi magatartásként értékelendő, ezért helytállóan vizsgálta az elsőfokú bíróság az alperes keresetben megjelölt intézkedéseit, magatartását abból a szempontból, hogy azok mennyiben kapcsolódnak szorosan az ügyvezetői tevékenységhez, illetve mennyiben minősülnek tagi magatartásnak.
10.5.2. A tag kizárására irányuló eljárás
3:108. § [A tag kizárására irányuló eljárás]
(1) A tag kizárása iránti kereset megindításához a társaság legfőbb szervének az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozaton alapuló keresetet a legfőbb szerv határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani.
(3) A bíróság az érintett tag tagsági jogait - kérelemre - a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti.
(4) A felfüggesztés ideje alatt keletkezett kötelezettség a felfüggesztés hatálya alatt álló tagot a tagok egymás közötti viszonyában akkor sem terheli, ha a társaság tartozásaiért harmadik személlyel szemben köteles helytállni.
(5) A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a létesítő okirat nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető és nem hozható döntés a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.
A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:
- Szigorítja a határozathozatalhoz szükséges szavazattöbbséget: az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségéhez köti a kizárásra irányuló határozat meghozatalát;(ettől a szavazati aránytól a tagok a 3:19.§(3) bekezdésében foglalt korlátozás mellett térhetnek el a létesítő okiratban) ;
- egyértelművé teszi, hogy a határozatban a kizárás okát meg kell adni;
- meghatározza, hogy a tagsági jog felfüggesztésekor milyen szempontot kell figyelembe vennie a bíróságnak, ezt a Gt.48.(4) bekezdése nem tartalmazza
- változtat a tagsági jogok gyakorlása felfüggesztésének a tag helytállási kötelezettségére gyakorolt hatásának szabályozásán: a tagok egymás közötti viszonyában nem terheli a felfüggesztés ideje alatt keletkezett kötelezettség;
A 3:108.§(1) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint a „kizárás okát megjelölő határozata szükséges” a legfőbb szervnek, nem értelmezhető szó szerint, ezért a korábbi bírói gyakorlatot e szakasz értelmezése és alkalmazása során figyelembe kell venni. (Ez a kötelezettség az Alaptörvény 28. cikke alapján is fennáll, amelynek a célja a túlzottan szövegkötött magyar bírói mentalitás megváltoztatására irányul.(Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei,Hvg-orac Lap-és Könyvkiadó kft .Budapest,2011.268.oldal)
BH 2005/183. Nem tekinthető jogszabálysértőnek a tagkizárási per megindításáról döntő taggyűlési határozat, ha a per megindításának oka a határozatban nem szerepel, de a taggyűlésről készült jegyzőkönyvben pontosan feltüntetésre kerül
. Kúria Gfv.VII.30.002/2004/5. A taggyűlési jegyzőkönyv szabálytalan vezetése nem teszi érvénytelenné a társasági határozatot, ha megállapítható a taggyűlés helye, ideje, a jelenlévők, az általuk képviselt szavazatok számai és, hogy a határozatokat hány szavazattal, kinek a szavazatával hozták meg.
A gazdasági társaság tagjának kizárása iránti perek szabályai a Ctv.71/A.§-ba kerültek beépítésre. [1]
[1]
2006.évi V.törvény 71/A. § (1) A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránti perben a tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz történő érkezésétől számított tizenötödik napra kell kitűzni.
(2) A tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak, viszontkereset előterjesztésének nincs helye.
(3) A kizárási perben szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye; a felperes a keresettől a per bármely szakában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat.
(4) A jogerős ítélet ellen felülvizsgálat és perújítás nem kezdeményezhető.
(5) Az alperes tagsági jogait felfüggesztő bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a bíróság azonban az ilyen végzést kérelemre maga is megváltoztathatja.
(6) A felperes a perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozatban foglaltakon kívül más kizárási okra a perben nem hivatkozhat.
(7) A perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat.