X. cím: A gazdasági társaságok közös szabályai

10.5. A tag kizárása

10.5.1. A tag kizárásának feltételei és a kizárás joghatása

3:107. § [A tag kizárásának feltételei és a kizárás joghatása]

(1) A gazdasági társaság tagja a társaságnak az érintett tag ellen indított keresete alapján bírósági határozattal a társaságból kizárható, ha a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné.

(2) Kizárási per kétszemélyes társaságnál nem indítható. Nem zárható ki a társaságból a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese, valamint az a tag, aki a legfőbb szerv ülésén a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik.

(3) Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

Megjegyzés

Kúria Gfv.X.30.087/2009/4. A vezető tisztségviselői kötelezettség megszegésének sajátos jogkövetkezményei vannak, az e körben elkövetett cselekmények, illetve mulasztások a tagsági jogviszony kizárással történő megszűnését nem alapozhatják meg.

Kúria Gf.VII.31.588/2001/4. Tagi kötelezettségszegés és az ügyvezetés körébe eső feladatok során tanúsított magatartás elhatárolása:

ÍH 2012.182 A tagsági jogok gyakorlása körében is irányadó a Ptk-ban szabályozott jóhiszemű joggyakorlás követelménye. A tagnak tehát mindenkor a társaság érdekeinek szem előtt tartásával kell eljárnia. Alapkövetelmény továbbá a taggal szemben az is, hogy a társasági határozatokat tiszteletben tartsa. Kétségtelen az is, hogy az ügyvezetés körébe eső feladatok ellátásának eredményessége, az üzleti lépések helyes, helytelen, vagy éppen célszerű, célszerűtlen voltának megítélése már nem a tagi kötelezettségek körében, nem tagi magatartásként értékelendő, ezért helytállóan vizsgálta az elsőfokú bíróság az alperes keresetben megjelölt intézkedéseit, magatartását abból a szempontból, hogy azok mennyiben kapcsolódnak szorosan az ügyvezetői tevékenységhez, illetve mennyiben minősülnek tagi magatartásnak.

10.5.2. A tag kizárására irányuló eljárás

3:108. § [A tag kizárására irányuló eljárás]

(1) A tag kizárása iránti kereset megindításához a társaság legfőbb szervének az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozaton alapuló keresetet a legfőbb szerv határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani.

(3) A bíróság az érintett tag tagsági jogait - kérelemre - a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti.

(4) A felfüggesztés ideje alatt keletkezett kötelezettség a felfüggesztés hatálya alatt álló tagot a tagok egymás közötti viszonyában akkor sem terheli, ha a társaság tartozásaiért harmadik személlyel szemben köteles helytállni.

(5) A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a létesítő okirat nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető és nem hozható döntés a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

A 3:108.§(1) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint a „kizárás okát megjelölő határozata szükséges” a legfőbb szervnek, nem értelmezhető szó szerint, ezért a korábbi bírói gyakorlatot e szakasz értelmezése és alkalmazása során figyelembe kell venni. (Ez a kötelezettség az Alaptörvény 28. cikke alapján is fennáll, amelynek a célja a túlzottan szövegkötött magyar bírói mentalitás megváltoztatására irányul.(Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei,Hvg-orac Lap-és Könyvkiadó kft .Budapest,2011.268.oldal)

Megjegyzés

BH 2005/183. Nem tekinthető jogszabálysértőnek a tagkizárási per megindításáról döntő taggyűlési határozat, ha a per megindításának oka a határozatban nem szerepel, de a taggyűlésről készült jegyzőkönyvben pontosan feltüntetésre kerül

. Kúria Gfv.VII.30.002/2004/5. A taggyűlési jegyzőkönyv szabálytalan vezetése nem teszi érvénytelenné a társasági határozatot, ha megállapítható a taggyűlés helye, ideje, a jelenlévők, az általuk képviselt szavazatok számai és, hogy a határozatokat hány szavazattal, kinek a szavazatával hozták meg.

A gazdasági társaság tagjának kizárása iránti perek szabályai a Ctv.71/A.§-ba kerültek beépítésre. [1]

Megjegyzés

[1]

2006.évi V.törvény 71/A. § (1) A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránti perben a tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz történő érkezésétől számított tizenötödik napra kell kitűzni.

(2) A tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak, viszontkereset előterjesztésének nincs helye.

(3) A kizárási perben szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye; a felperes a keresettől a per bármely szakában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat.

(4) A jogerős ítélet ellen felülvizsgálat és perújítás nem kezdeményezhető.

(5) Az alperes tagsági jogait felfüggesztő bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a bíróság azonban az ilyen végzést kérelemre maga is megváltoztathatja.

(6) A felperes a perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozatban foglaltakon kívül más kizárási okra a perben nem hivatkozhat.

(7) A perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat.

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal