X. cím: A gazdasági társaságok közös szabályai
10.4. Kisebbségvédelem
10.4.1. A legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése
3:103. § [A legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése]
(1) A gazdasági társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a társaság legfőbb szerve ülésének összehívását vagy a legfőbb szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát. Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a legfőbb szerv ülésének a lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, az ülést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására.
(2) A várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni. A gazdasági társaság legfőbb szerve a kisebbség kérelmére összehívott ülésen vagy az ülés tartása nélküli döntéshozatal során dönt arról, hogy a költségeket az indítványozók vagy a társaság viseli-e.
A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:
- a legfőbb szerv ülés tartása nélküli döntéshozatala kezdeményezésére is kiterjednek a kisebbségvédelmi szabályok;
- az ügyvezetésnek nyolc napon belül kell intézkednie (szemben a Gt.49.§ (1) bekezdés szerinti harmincnapos határidejével), illetve ennek elmaradása esetén kérelemre a bíróság intézkedik az ülés lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében (a Gt. szerint harminc napon belül hívja össze a cégbíróság a legfőbb szerv ülését);
- az ülés várható költségei megelőlegezésének kötelezettségéről rendelkezik, míg a Gt.49.§(2) bekezdése alapján a cégbíróság csak a költségek megelőlegezése és az egyéb feltételek biztosítása esetén köteles a legfőbb szerv összehívására.
- Bár a Ptk. a Gt. szerinti azon felhatalmazásról,, amely szerint a társasági szerződés az előírt kisebbségi jogot a szavazatok kisebb hányadát képviselő tagoknak, részvényeseknek is megadhatja,a Ptk.nem rendelkezik, de erre a [Ptk.] 3:106. §-a alapján továbbra is lehetőség van.
A Ptk. –hasonlóan a Gt.-hez-bizonyos esetekben a kisebbségi jogok gyakorlásának mértéket 5 százaléknál alacsonyabb mértékben határozza meg (3:259.§(2)).
Változatlan az a szabály, amely a szavazati jog mértékéhez, és nem a vagyoni részesedéshez köti a kisebbségi jog gyakorlását.
A Ptk. nem tartalmazza a Gt.-ben szereplő azon rendelkezést, amely szerint a kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Ez az eljárásjogi rendelkezés átkerül a Ctv.-be, és a Ctv.80.§(5 ) bekezdésében [1] a törvényességi felügyeleti eljárás szabályai között találjuk meg változatlan tartalommal .
[1]
2006.évi V.törvény 80.§ (5) Ha a kérelmet a cég tagjai - jogszabályban biztosított - kisebbségvédelmi jogaik védelmében a legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése iránt nyújtják be, a cégbíróság a kérelem érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül azt érdemben elbírálja. A kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
A cégbíróságnak a kérelem elbírálása során speciális törvényességi eljárás keretén belül Cgt. számon kell határoznia.
A Debreceni Ítélőtábla Cgf.III:30.25662012/2. számú határozatában a kialakult joggyakorlatra hivatkozással- amely megjelenik a Dr.Kisfaludy András,dr.Szabó Marianna szerkesztésében megjelent , A gazdasági társaságok nagy kézikönyve című kiadvány (Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató kft.,2008. )596.oldal utolsó bekezdésében- akként foglalt állást, hogy mivel a Gt.45.§(1) bekezdése nem tartalmaz részletes szabályokat arra vonatkozóan, hogy a legfőbb szerv összehívása iránti tagi( részvényesi) kérelem beérkezésekor mi a gazdasági társaság ügyintéző szervének a feladata ,a joggyakorlat azt várja el, hogy 30 napon belül döntsön a legfőbb szerv ülésének az összehívásáról, tegye meg az összehíváshoz szükséges intézkedéseket:küldje ki a meghívókat, illetve tegye közzé a hirdetményt. Elvárás, hogy az ülés időpontját úgy határozza meg, hogy az ne szenvedjen indokolatlan késedelemben. A részletszabályokat a Ptk.3:103.§(1) bekezdése sem tartalmazza, ezért a határozatban foglaltak a 8 napos határidő figyelembe vételével továbbra is alkalmazandóak. A határozat abban a kérdésben is állást foglal, hogy mikor tekinthető szabályszerűen aláírtnak az indítványtevő részvényes kérelme, amely az ügyvezetést a kérelem teljesítésére kötelezi.
ÍH 2012.182 A TÁRSASÁG TAGJÁNAK IRATBETEKINTÉSI JOGA, ILLETŐLEG A KISEBBSÉGI JOGOK MEGSÉRTÉSÉRE ALAPÍTOTT TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS
A Gt. 27. § (2) bekezdésére, illetve 49. §-ában szabályozott kisebbségi jogok valamelyikére alapított kérelem alapján lefolytatott speciális törvényességi felügyeleti eljárásokra is alapvetően a törvényességi felügyeleti eljárások általános szabályai alkalmazandók azzal a különbséggel, hogy az eljárás eredményeként a cégbíróság nem a Ctv. 81. §-ában meghatározott intézkedéseket alkalmazza (Gt. 27. §, 49. §, Ctv. 74. §).
BDT2009. 2027. A társaság társasági szerződésének módosítása végrehajtható külön módosító okirattal és legfőbb szervi határozattal is. A szerződésmódosítás formai követelménye mindkét esetben, hogy a társasági szerződés módosítását közokiratba vagy ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni
BDT2011. 2520. A kisebbségi tagok - Gt.-re és Tpvt.-re alapítottan - kártérítés megfizetése iránt akkor indíthatnak pert a társaság nevében, ha a kereset benyújtását megelőző 30 napon belül megtartott taggyűlést szabályszerűen hívták össze, és az ügyvezető elleni perindítás kérdésében is szabályszerűen történt az indítvány előterjesztése
BDT2009. 1986. I. A kisebbségi jogukkal élők által rendkívüli közgyűlés összehívása iránt előterjesztett kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság vagy maga összehívja a közgyűlést, vagy a közgyűlés összehívására feljogosítja a kérelmezőket, de nem kötelezheti a kérelmezett cég ügyvezetését a rendkívüli közgyűlés összehívására.
Debreceni Ítélőtábla Cgtf.III.30.509/2011/2.A tagok kisebbségi jogai nem csorbulnak amiatt,mert az általuk kért napirendi pontokon felül más kérdéseket is a közgyűlés napirendi pontjai közévett fel az igazgatóság,amely eljárást gazdaságossági, célszerűségi szempontok is indokolják.
10.4.2. Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése
3:104. § [Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése]
(1) Ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező tagnak vagy tagoknak a legfőbb szerv ülésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a társaság költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni.
(2) A kérelem teljesítését a nyilvántartó bíróság megtagadja, ha a kisebbségi jogokkal a kérelmet előterjesztő tagok visszaélnek.
(3) A vizsgálattal a társaság könyvvizsgálója nem bízható meg.
(4) A vizsgálat költségeit a társaság előlegezi és viseli. A társaság a költségeket abban az esetben háríthatja át a tagra, ha az a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezte.
A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:
- e kisebbségi jog gyakorlása nem automatikus: visszaélésszerű joggyakorlás esetén a kérelem teljesítését a cégbíróság megtagadja;
- az egyedi könyvvizsgálat költségei előlegezése mellett a viselésére is a társaság köteles, kivéve, ha a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezték;
A Ptk. nem szabályozza, hogy a költségek előlegezésére a cégbíróságnak kell-e felhívnia a gazdasági társaságot, de az egyéb rendelkezésekből az következik, hogy igen,mivel ő dönt a kezdeményezésről, illetve szankciót sem tartalmaz arra az esetre ,ha a társaság nem tesz eleget a felhívásnak. Álláspontom szerint speciális szabály hiányában ebben az esetben a Ctv.81.§-a szerinti törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására van lehetősége a cégbíróságnak..
Az indítvány előterjesztésére előírt határidő jogvesztő, ezért a kérelemnek a határidő utolsó napjáig be kell érkeznie a cégbíróságra a (4/2003.polgári jogegységi határozat [1]) alapján.
[1]
4/2003. Polgári jogegységi határozat a bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról
A keresetlevél benyújtására a jogszabályban megállapított határidő számítására - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 105. § (4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.
A keresetlevél késedelmes benyújtása esetén, ha a keresetlevél előterjesztésére megállapított határidő - jogszabály kifejezett rendelkezése folytán - jogvesztő, vagy a mulasztás kimentésére előírt igazolással (Pp. 107-110. §) a fél nem él, illetőleg az alaptalan, a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül hivatalból el kell utasítani [Pp. 130. § (1) bekezdés h) pont], ennek elmaradása esetén a pert meg kell szüntetni (Pp. 157. § a) pont).
Ha a keresetlevél késedelmes benyújtása nem vezet jogvesztésre, és a jogszabály a mulasztás orvoslására nem ír elő igazolást, a mulasztás jogkövetkezményéről az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján az ügy érdemében hozott ítéletben kell dönteni.
A kifejtettek irányadóak a bírósági nemperes eljárás megindítására előterjesztett kérelemre is.
A Legfelsőbb Bíróság PK 13. számú polgári kollégiumi állásfoglalásának III. pontja e jogegységi határozat közzétételétől nem alkalmazható.
A 3:104.§ (2) bekezdésének alkalmazása során a cégbíróságnak azt kell vizsgálnia ,hogy a kérelmet előterjesztő tagok visszaéltek-e a kisebbségi jogukkal. A joggal való visszaélés tilalmát a Ptk. alapelvi rendelkezései között találjuk meg (1:5.§) ;e szabályhoz kapcsolódó joggyakorlat segíthet a cégbíróságnak a nemperes eljárásban e feltételről határozni. Álláspontom szerint ezt a feltételt nem hivatalból, hanem csak akkor kell vizsgálnia ,ha a cég erre hivatkozik.
Ajánlott irodalom:Sárándi Imre:Visszaélés a joggal,.Budapest,1965,Akadémia Kiadó,Tercsák Tamás:A joggal való visszaélés,Budapest,2003,ELTE:ÁJK.
BH 1994.187.,BH 1997.22.,BH 1997.278.-a Ptk kiindulópontja változatlan,ezért e tekintetben a korábbi bírói gyakorlat irányadó lehet:a joggal való visszaélés tilalma kivételesen szab határt az adott alanyi jog gyakorlásának,csak a tételes jog elvárásaival és céljával nyilvánvalóan szembehelyezkedő joggyakorlás minősül visszaélésnek.
10.4.3. Igényérvényesítés kezdeményezése
3:105. § [Igényérvényesítés kezdeményezése]
Ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a társaságnak valamely tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok öt százalékával rendelkező tagok a legfőbb szerv ülésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a gazdasági társaság képviseletében a társaság javára maguk is érvényesíthetik.
A szabályozás tartalmilag azonos a két törvényben, de a [Ptk.] „ a társaságot megillető felelősségi alapú igények érvényesítésével kapcsolatos kisebbségi joggal összefüggésben egyértelművé kívánja tenni azt, , hogy a kisebbség az igényt nem a saját javára,de még csak nem is a saját nevében érvényesítheti,hanem a kisebbség az igény érvényesítése során a társaság képviselőjeként,tehát a társaság nevében,a társaság érdekében jár el”(a Ptk. tervezetéhez készült miniszteri indokolás )
10.4.4. Az eltérő szabályozás tilalma
3:106. § [Az eltérő szabályozás tilalma]
Semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a jelen fejezet rendelkezéseitől a kisebbség hátrányára tér el.
A [Ptk.] diszpozitív szabályai miatt szükséges a kisebbség hátrányára történő eltérés tilalmának kimondása. E szabály csak a hátrányos eltérést tiltja, azt nem, hogy a tagok a létesítő okiratban.pl. az 1%-os szavazati joggal rendelkező kisebbséget jogosítsák fel e fejezet szerinti kisebbségi jogok gyakorlására