X. cím: A gazdasági társaságok közös szabályai

10.2. A gazdasági társaság alapítása

10.2.1. A gazdasági társaság létesítő okirata

3:94. § [A gazdasági társaság létesítő okirata]

A gazdasági társaság létesítő okirata - a részvénytársaság és az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság kivételével - a társasági szerződés. A részvénytársaság létesítő okirata az alapszabály, az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságé az alapító okirat.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

10.2.2. A létesítő okirat alaki követelményei

3:95. § [A létesítő okirat alaki követelményei]

(1) A létesítő okiratot valamennyi alapító tagnak alá kell írnia. A tag helyett a társasági szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja.

(2) A létesítő okiratot közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve valamelyik alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

A Ptk.2:15.§(1) bekezdése a jelenlegi szabályokkal egyezően tartalmazza vagyoni ügyekben a gyámhatóság jóváhagyásához kötött jognyilatkozatok körét.

E rendelkezés szerint ha a szülő nem láthatja el a kiskorú tag képviseletét, a cégbírósághoz csatolni kell a kiskorú tag képviseletére vonatkozó gyámhivatali határozatot.

( a részletszabályokat a Ptk-n kívül az 1997.évi XXXI:törvény és a 331/2006(XII..23.) Korm .rendelet is tartalmaz.

Megjegyzés

BH 1995/115. -A tag által a létesítő okirat aláírására vonatkozó követelmény: A társasági szerződés kötelező tartalmi eleme a tagok neve és címe és ezzel azonosíthatónak kell lennie a tag aláírásának. Az olvashatatlan kézjegy azonosítása csak akkor alkalmas, ha a kézjegy mellett – olvashatóan – fel van tüntetve a tag neve is.

BH 1998/438. A kiskorú természetes személy helyett a törvényes képviselő aláírása, ha ő is tagja az alapítandó társaságnak :Ha a kft. tagjai között olyan kiskorúak is vannak, akik felett a szülői felügyeletet a társaság más tagjai látják el, a közöttük lehetséges érdekellentétnek a gyámhatóság útján való tisztázása nélkül a cégbejegyzési kérelem nem teljesíthető.

Az alapító jogtanácsosára is alkalmazandó, hogy a társaság alapítása során - kivéve ha az speciális szakismeretet igényel (álláspontom szerint ilyen lehet pl.egy hitelintézet alapítása- csak munkaviszonya alapján láthat el képviseletet, és a cégbíróság előtt ezt a körülményt is igazolnia kell.

Megjegyzés

Legfelsőbb Bíróság Cgf.VII.32340/2000/2. .A munkaviszonyban álló jogtanácsos a képviseleti jogosultságát a cégeljárásban jogtanácsosi igazolványának másolatával igazolhatja.

Debreceni Ítélőtábla Gf.II.30969)2011.2. Jogtanácsos eseti megbízás alapján történő eljárására csak a 7/1983 (VIII.25.IM rendelet 16.§(1) bekezdésében foglalt, különleges szakismeretet igénylő ügyben kerülhet sor. Ilyenek lehetnek pl. a szerzői jogi tárgyú, szabadalmi, versenyjogi ügyek, ahol az alkalmazandó jogszabály kíván az általános polgári jogi ismeretekhez képest különleges szakismeretet.

KGD1992. 319. I. Társasági szerződés ellenjegyzésére csak akkor indokolt más szervvel munkaviszonyban

álló jogtanácsos részére eseti megbízást adni, ha a szerződésmódosítás speciális jogi ismereteket igényel

(7/1983. (VIII. 3.) IM rendelet 16. § (1) bek.).

10.2.3.A társaság tevékenységének helye

3:96. § [A társaság tevékenységének helye]

(1) Ha a társaság székhelye nem azonos a társaság központi ügyintézésének helyével, a létesítő okiratban a központi ügyintézés helyét is meg kell jelölni.

(2) A létesítő okiratban a társaság telephelyét és fióktelepét fel kell tüntetni, ha annak a nyilvántartásba való bejegyzését a társaság kéri.

A Ptk. a Ctv. 7.§(1)bekezdésének a székhelyre vonatkozó rendelkezését tartalmilag azonosan építi be. A Ptk .3:7.§ -a tartalmazza a jogi személy székhelyének a fogalmát, amelyet a gazdasági társaságok esetén eltérés esetén kiegészít a központi ügyintézési hely feltüntetésének a kötelezettségével

A létesítő okiratban a Ctv.7.§(2) bekezdésétől eltérően akkor kell feltüntetni a társaság telephelyét és fióktelepét, ha annak nyilvántartásba való bejegyzését a társaság kéri.

.A Ctv.7.§(2) )bekezdése [1] ezzel szemben kógens szabályként tartalmazza a telephely,fióktelep cégjegyzékben való feltüntetési kötelezettségét,ezért ha ilyennel rendelkezik a gazdasági társaság,azt értelemszerűen a létesítő okiratban is fel kell tüntetni, e szabálynak nincs értelme.

Megjegyzés

[1]

Ctv.7.§(2) A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

A székhely Ptk. és cégjogi fogalma mellett más jogszabályokban is találunk többféle definíciót a székhelyfogalomra. Ilyen például „Az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. törvény (Art.) 178.§ 25 .pontja, [2] vagy az Áfa törvény 259.§ 19.pontja [3], amely az Európai Unió Tanácsának 282/2011/EU rendelet 10.cikkének rendelkezéseit is figyelembe veszi.

Megjegyzés

[2]

Art.178.§ 25. székhely: eltérő rendelkezés hiányában a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye. Ha nemzetközi szerződés az adóügyi illetőséget az üzletvezetés helye szerint állapítja meg, az üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy esetén e törvény alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye székhelynek minősül,

Megjegyzés

[3]

2007.évi CXXVII.tv.259.§ 19. székhely: a gazdasági tevékenység folytatásának az a helye, ahol a központi ügyvezetés helye van, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik;

Megjegyzés

2006/58. Adózási kérdés : gazdasági társaságok székhelye

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (3) bekezdése az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó kötelezettségeként előírja - többek között - a székhely állami adóhatósághoz történő bejelentését is.

A székhely fogalmáról az Art. 178. § 25. pontja és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 16. § (1) bekezdése ad eligazítást.

Az Art. szerint székhely - eltérő rendelkezés hiányában - a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye. Az Art. kimondja továbbá, hogy ha nemzetközi szerződés az adóügyi illetőséget az üzletvezetés helye szerint állapítja meg, az üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy esetén a törvény alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye székhelynek minősül.

A Ctv. szerint a cég székhelye a központi ügyintézés helye, melyet a cégnek cégtáblával kell megjelölnie.

Egy cég székhelyeként azt jelölheti meg, ahol az érintett gazdasági társaság olyan tevékenységet folytat, amelyet a jogszabály e körben a székhelyen folytatandó tevékenységként megjelöl.

A központi ügyintézés alatt a székhely fogalma szempontjából csak az az irányító - adminisztratív tevékenység értendő, amit a cég vezetését ellátó személy, szerv vagy testület végez. Ennek csak az a hely felel meg, ahol kifejezetten a cég irányítása és működtetése érdekében fejtenek ki tevékenységet. Az irányítás és működtetés viszont azt is feltételezi, hogy olyan helyről legyen szó, ahol a cég, illetve képviselettel felruházott tagja vagy alkalmazottja a cég tevékenységére jellemző üzleti órákban az üzleti partnerek és a hatóságok részére rendelkezésre állnak. Ezért ha az állapítható meg, hogy a székhelynek megadott cím valójában csak a postai küldemények átvételére vagy kezelésére szolgáló cím az előbbi jellemzők nélkül, akkor ez a fogalom meghatározás alapján nem fogadható el székhelynek.

A székhely pontos megjelölését sem a cég létesítő okiratában, sem a cégbejegyzési kérelemben nem pótolja a levelezési címként szolgáló postafiók megadása, mivel az nem alkalmas arra, hogy a központi ügyintézés helyéül szolgáljon. A székhelyet ezért pontosan, lakcímszerűen kell megjelölni, úgy, hogy az ügyfeleknek felkereshető és a postai kézbesítés számára is megtalálható legyen.

A cég működése során elvárható, hogy székhelyén a hatóságok, üzletfelek számára elérhető legyen, gondoskodjon a székhelyére érkező küldemények átvételére jogosult személy jelenlétéről. A székhelyre - mint a központi ügyintézés helyére - címzett küldeményt átvétele esetén főszabályként kézbesítettnek kell tekinteni.

(APEH szakmai elnökhelyettes EH-232/2006. - APEH Adójogi főosztály Baj-714/06.; AEÉ 2006/6.)

Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgf.40.373/2003.A bejegyzett székhely csak akkor felel meg a székhelyre vonatkozó jogszabályi előírásoknak,ha ott a hivatalos leveleket átveszik.

C-210/06.számú Cartesio –ügy: ítélet 4)pont A közösségi jog jelen állapotában az EK43. és EK48.cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem összeegyeztethetetlen az a tagállami szabályozás, amely megakadályozza az e tagállam belső joga szerint létrejött társaságot abban, hogy székhelyét úgy helyezze át másik tagállamba, hogy eközben megtartja azon tagállambeli honosságát, amelynek szabályozása alapján létrehozták.

10.2.4. A társaság tevékenységi körével kapcsolatos rendelkezések

3:97. § [A társaság tevékenységi körével kapcsolatos rendelkezések]

(1) Ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez köti, a társaság e tevékenységet a jogerős hatósági engedély alapján kezdheti meg.

(2) Jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság akkor végezhet, ha az e tevékenységben személyes közreműködést vállaló tagja, vagy a társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi vagy munkajogi jogviszonyban álló legalább egy személy a képesítési követelménynek megfelel.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

A (Ptk.3:8.§)- ban található [1] rendelkezések mellett gazdasági társaságok esetén további többletkövetelmények kerülnek megfogalmazásra az általános szabályok között.

Megjegyzés

[1]

Ptk.3:8.§ A jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat,amelyet jogszabály nem tilt vagy korlátoz.

Megjegyzés

BDT 2013/7-8. 117. Gazdasági társasági szervezeti formában sportegyesületi tevékenység nem folytatható, mivel az nem minősül üzletszerű gazdasági tevékenységnek.

ÍH 2011.130 Engedélyköteles tevékenység gyakorlásának és bejegyzésének feltétele-törvényességi felügyeleti eljárás alaptalansága tevékenységi engedély hiánya miatt

I. A cég engedélyköteles tevékenysége megkezdésének, folytatásának feltétele az engedély megszerzése, de ez független annak létesítő okiratban, illetve cégjegyzékben való feltüntetésétől. Az ilyen tevékenységet ezért a cégjegyzék akkor is jogszerűen tartalmazza, ha a cég a szükséges engedéllyel nem rendelkezik.

II. Nem alapoz meg törvényességi felügyeleti eljárást az engedélyköteles tevékenység cégjegyzéki szerepeltetése akkor sem, ha az engedélyt átmenetileg megvonják, vagy ha az egyébként hiányzik [Gt. 6. §, 12. §; Ctv. 21/B. §, 24. §, 72. § (1) bek., 74. § (1) bek.].

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal