XVIII. cím: A szövetkezeti tagsági jogviszony

18.1. A tagsági jogviszony létrejötte

3:354. § [A tagsági jogviszony létrejötte]

(1) A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor vagy kérelem alapján, tagfelvétellel keletkezik.

(2) A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell a szövetkezet alapszabályában foglaltak elfogadásáról és a vállalt vagyoni hozzájárulásról. Személyes közreműködés vállalása esetén a tagfelvételi kérelemben annak tartalmát is meg kell határozni.

(3) A vagyoni hozzájárulás teljesítésére a szövetkezet alapításának esetére meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtása és a bejegyzés alatt a tagfelvétel időpontját kell érteni.

(4) A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy nem köteles vagyoni hozzájárulás teljesítésére annyiban, amennyiben más tag a szövetkezeti részesedést vagy annak egy hányadát rá átruházza.

Míg a Szöv.tv. kimondta, hogy a tagfelvételi kérelmet írásban kell előterjeszteni, addig a Ptk-ban csak annyi szerepel, hogy a szövetkezeti tagsági jogviszony kérelem alapján, tagfelvétellel keletkezik. A Ptk. 3:328§ (1) bekezdéséből azonban levezethető, hogy a tagfelvételi kérelmet továbbra is írásban kell előterjeszteni.

Míg a Szöv.tv. egyértelműen szabályozta a tagfelvételi kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárást (pl. a tagfelvétel során érvényesülnie kell az egyenlő bánásmód elvének, a tagfelvételről az alapszabályban meghatározott testület dönt a kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésén), addig a Ptk-ból ezek a szabályok hiányoznak. Úgyszintén hiányzik a Ptk-ból a Szöv.tv-nek az a korábbi rendelkezése, amely kifejezetten meghatározta, hogy a tagsági jogviszony mely időponttal jön létre. A Ptk. indoklása teszi egyértelművé, hogy a tagfelvételről hozott döntéssel keletkezik a tagsági jogviszony.

A Szöv.tv-nek azon rendelkezéseit, amelyek szövetkezeti tag részjegyének a megvásárlását szabályozták, felváltja egy olyan rendelkezés, amely alapján abban az esetben, ha egy tag a szövetkezeti részesedését részben vagy egészben egy nem tagra ruházza át, az ily módon újonnan belépő tagnak nem kell vagyoni hozzájárulást teljesítenie a szövetkezet részére.

Az alapszabályban részletezett sajátos feltételek a szövetkezet céljához igazíthatják a tagfelvétel lehetőségét.

A Ptk. indoklása értelmében a tagsági jogviszony kérelem alapján, a szövetkezetnek a tagfelvételről hozott döntésével keletkezik

Olvasmány

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC

Vissza a tartalomjegyzékhez

18.2. Tagnyilvántartás

3:355. § [Tagnyilvántartás]

A szövetkezet a tagokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét és lakcímét vagy - nem természetes személy tag esetén - székhelyét, a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. A tagnyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja.

Azt a vélelmet, amely alapján a tagnyilvántartás – ellenkező bizonyításáig – igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat, a Ptk. már nem tartalmazza, ennek ellenére továbbra is az a szakmai álláspont, hogy a tagnyilvántartás a benne foglalt adatokat és tényeket ellenkező bizonyításáig hitelesen tanúsítja.

A tagnyilvántartás az ellenkező bizonyításáig hitelesen tanúsítja a tagsági jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját, a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, a tag nevét lakcímét.

A szövetkezet alapszabálya nem kell tartalmazza a tagok felsorolását, ezért szükséges a nyilvántartás, amely tartalmazza a tagokra vonatkozó legfontosabb adatokat, és az ellenkező bizonyításáig hitelesen tanúsítja a tagsági viszony keletkezésének, megszűnésének időpontját a tag által teljesített vagyoni hozzájárulást, nevét és lakcímét

Olvasmány

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC

Vissza a tartalomjegyzékhez

18.3. A tag alapvető jogai

3:356. § [A tag alapvető jogai]

(1) A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg.

(2) A szövetkezet nyereségét a tagok között fel lehet osztani. A szövetkezet nyereségének a felét a tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani; semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely a nyereség személyes közreműködés arányában felosztandó részét a nyereség felénél kisebb mértékben határozza meg.

A Szöv.tv. a tagok jogait az alábbiakban határozta meg:

A Ptk. már nem tartalmaz a fentihez hasonló részletes felsorolást a tagok jogairól, azt azonban megerősíti, hogy minden tagot azonos jogok illetnek meg függetlenül a vagyoni hozzájárulásuk mértékétől. Ez alól egy kivételt fogalmaz meg a Ptk. a nyereség felosztására vonatkozó szabályoknál, amikor is előírja, hogy a nyereség felét a személyes közreműködés arányában kell felosztani a tagok között (e kógens szabálytól az alapszabály csak úgy térhet el, hogy a nyereségnek még nagyobb része kerül felosztásra a személyes közreműködés arányában).

Vissza a tartalomjegyzékhez

18.4. Pótbefizetés

3:357. § [Pótbefizetés]

(1) Ha az alapszabály feljogosítja a közgyűlést arra, hogy a szövetkezet veszteségének fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő, a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában, évente legfeljebb egy alkalommal kötelezhetők pótbefizetésre, azzal, hogy a pótbefizetés mértéke alkalmanként nem haladhatja meg a tag vagyoni hozzájárulásának harminc százalékát.

(2) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni; a visszafizetésre a vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatása után kerülhet sor.

(3) A pótbefizetés elmulasztására a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A Ptk. és a Szöv.tv. pótbefizetéssel kapcsolatos rendelkezései lényegében megegyeznek. Eltérés annyiban van, hogy a Ptk. nem nevesíti külön, hogy a pótbefizetés a szövetkezet lekötött tartalékát növeli.

Vissza a tartalomjegyzékhez

18.5. A tagsági jogviszony megszűnése

3:358. § [A tagsági jogviszony megszűnése]

A tagsági jogviszony megszűnik, ha

a) a tag a szövetkezetből kilép;

b) a tag a vagyoni hozzájárulását vagy pótbefizetési kötelezettségét - az alapszabályban, illetve közgyűlési határozatban meghatározott időpontig - nem teljesítette;

c) a tag meghal vagy megszűnik;

d) a bíróság a tagot kizárja;

e) a szövetkezet átalakulással, egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül megszűnik.

A tagsági jogviszony megszűnésének szabályozása tartalmilag azonos a Ptk-ban és a Szöv.tv-ben.

Vissza a tartalomjegyzékhez

18.6. A tag kilépése

3:359. § [A tag kilépése]

A kilépési szándékot az igazgatóságnak írásban kell bejelenteni. A kilépési szándék bejelentése és a tagsági viszony megszűnése között három hónapnak kell eltelnie; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a három hónapot meghaladó részében semmis.

A tag kilépésének szabályozása tartalmilag azonos a Ptk-ban és a Szöv.tv-ben.

A Ptk. indoklása értelmében a kilépés a tagsági jogviszony felmondásához hasonló intézmény, hiszen a tagnak az igazgatósághoz intézett, egyoldalú, indoklás nélküli nyilatkozata, amely nem igényel elfogadást, és a nyilatkozat hatályossá válásától számított három hónap elteltével szünteti meg a tagsági jogviszonyt.

Vissza a tartalomjegyzékhez

18.7. A tag kizárása

3:360. § [A tag kizárása]

(1) A szövetkezet tagja - a szövetkezetnek az érintett tag ellen indított keresete alapján - bírósági határozattal a szövetkezetből kizárható, ha a szövetkezetben való maradása a szövetkezet céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.

(2) A tag kizárása iránti kereset megindításához a közgyűlés az összes tag legalább kétharmados szótöbbségével meghozott határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.

(3) A kizárás okait megjelölő keresetet a közgyűlés határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani.

(4) A bíróság az érintett tag tagsági jogait - kérelemre - a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a szövetkezet súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti.

(5) A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt az alapszabály nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető, és nem hozható döntés a szövetkezet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.

A Ptk. a Szöv.tv-nek a tag kizárására vonatkozó szabályait teljesen újraszabályozza és a 2006-os Gt. 47.§ (1)-(3) bekezdésében, illetve 48.§ (4) és (5) bekezdésében a tag kizárásával kapcsolatban meghatározott szabályokat ülteti át a szövetkezetekre is (szövetkezet által a tag ellen indított kereset; kizárás oka az lehet, ha a tag szövetkezetben való maradása a szövetkezet céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné; 15 napos határidő a kereset megindítására, stb.) Fontos eltérés azonban a Gt-ben meghatározott szabályoktól, hogy a közgyűlésnek az összes tag legalább kétharmados szótöbbséggel meghozott határozata szükséges a tag kizárása iránti per megindításához.

Vissza a tartalomjegyzékhez

18.8. Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor

3:361. § [Elszámolás a tagsági jogviszonymegszűnésekor]

(1) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell kiadni; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a nyolc évet meghaladó részében semmis.

(2) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által - nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként - a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag részére vagy tagsági viszonyt nem létesítő jogutódja részére ki kell adni, ha a használatba adott vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A kiadásra az (1) bekezdés szerinti elszámolással egyidejűleg kerül sor. Ha a használatba adott vagyontárgy elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték fizetésére nem köteles. A vagyontárgynak a tagsági jogviszony megszűnése utáni használata esetén a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetve tagsági jogviszonyt nem létesítő jogutódja részére díjat kell fizetni.

A Ptk. átveszi a Szöv.tv-nek egyrészt a nem pénzbeli hozzájárulásként a szövetkezet használatába adott vagyontárgy kiadására vonatkozó szabályait, másrészt a kiváló tagot a szövetkezet vagyonából megillető hányad számítására vonatkozó szabályait is.

A Ptk. azonban messzemenően szakít a Szöv.tv-nek azokkal a rendelkezéseivel, amelyek a kiváló tagot a szövetkezet vagyonából megillető hányad számítását határozták meg. Míg korábban a kiváló tagot a részjegy névértéke, valamint a tagsági jogviszonya alatt keletkezett, a részjegyre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összege illette meg, addig a Ptk. új szabályai alapján a kiváló tagot a szövetkezet vagyonából már olyan összeg illeti meg, amelyre a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén lenne jogosult.

A Ptk-nak a kiváló taggal történő elszámolás határidejére vonatkozó rendelkezései azonban eltérnek a Szöv.tv. eddigi rendelkezéseitől. A Ptk. értelmében a kiváló tagot megillető összeget a tagsági jogviszony három hónapon belül kell kiadni, azonban a szövetkezet alapszabályában ennél hosszabb, legfeljebb nyolc éves határidő is meghatározható (tekintettel arra a rendelkezésre, amely szerint a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a nyolc évet meghaladó részében semmis).

Nincs szükség a kiváló taggal, vagy az elhalálozott/megszűnt tag örökösével/jogutódjával történő elszámolásra, ha a kiváló tag helyébe valaki más lép be a szövetkezetbe (lásd a szövetkezeti tagság létrejöttére vonatkozó szabályokat is), illetve, ha az örökös belép a szövetkezetbe és ekként folytatja az örökhagyó tagsági viszonyát.

A törvény sommás szabályozása, miszerint a tagot vagy jogutódját a szövetkezet vagyonából olyan összeg illeti meg, amelyre a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén lenne jogosult, alkalmazhatatlan a szövetkezetek számára. A hitelezők és a többi tag érdekeit, vagyonát, a szövetkezet további működését súlyosan veszélyeztetné, ha tag a végelszámolásra jellemző vagyonfelosztás szerint részesedne, hiszen a felhalmozott eredmény működés közbeni széthordása a szövetkezet további működését veszélyeztetné.

Olvasmány

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal