X. cím: A gazdasági társaságok közös szabályai

10.1. Általános rendelkezések

10.1.1. A gazdasági társaság fogalma, a gazdasági társaság tagjait terhelő együttműködési kötelezettség

3:88. § [A gazdasági társaság fogalma]

(1) A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.

(2) A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.

(3) A tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Ptk., illetve a Gt. rendelkezéseitől:

Megjegyzés

[1]

2006.évi V .törvény 9/F. § (1) A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni.

(2) Az a gazdasági társaság minősül nonprofit gazdasági társaságnak és cégnevében az a gazdasági társaság tüntetheti fel a nonprofit jelleget, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.

(3) Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést.

(4) A nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil tv.) meghatározottak szerint közhasznú jogállású is lehet. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később - kérelemre a cégbíróság állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti.

(5) A nonprofit gazdasági társaság a Civil tv. 32. § (3)-(5) bekezdésétől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, amelyet a cégbíróság - a létesítő okiratban rögzített tartalmi követelmények elbírálását követően - nyilvántartásba vesz, ha

a) közszolgáltatási szerződést kötött és

b) magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését.

(6) Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.”

Megjegyzés

[2]

2011.évi CLXXV:törvény 75.§(5) Az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú. Az e törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet az e törvény szerinti feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31. napjáig kezdeményezheti az e törvénynek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 2014. június 1. napjától csak az e törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére. 2014. június 1. napjától a szervezet nyilvántartására illetékes szerv törli az e törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek közhasznú jogállását, kivéve ha a szervezet igazolja, hogy az e törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránt kérelmét benyújtotta, és a bíróság megállapítja, hogy a szervezet a törvényi feltételeknek megfelel.

A gazdasági társaságok fogalmára a Ptk. nem ad általános definíciós szabályt, de meghatározza a legfontosabb jellemzőit, amit a közös kockázatvállalás melletti folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységként jelöl meg. Ez a meghatározás az egyik oka annak ,hogy nem rendelkezik a nonprofit gazdasági társaságokról. A másik pedig az, hogy azokat a feltételeket, amelyek mellett az állam pénzügyi előnyben részesít olyan gazdasági társaságokat, amelyek a társadalom egésze számára hasznos tevékenységet folytatnak, a kódex magánjogi szabályozása miatt más jogszabályokban kell rendezni.

A nyereség felosztására és a veszteség viselésére vonatkozó rendelkezés is diszpozitiv, melynek „határát” akként adja meg,hogy a tag nem zárható ki a nyereségből vagy a veszteség viseléséből .

Ez azt jelenti, hogy pl. kft .esetén a tagok nem rendelkezhetnek olyan üzletrészről, amely csak szavazati jogot biztosít, de a 3:164.§(2) bekezdésétől eltérhetnek,és eltérő tagsági jogként egyes üzletrészt feljogosíthatnak nagyobb mértékű nyereségre, de arra is lehetőség van,hogy a keletkező nyereség felhasználásáról úgy rendelkezzenek,hogy az nem osztható fel a tagok között, azt a társaság tevékenységére kell fordítani.

10.1.2. Formakényszer

3:89. § [Formakényszer]

(1) Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható.

(2) A gazdasági társaság nevében a gazdasági társaság formájára vonatkozó elnevezést vagy annak e törvényben meghatározott rövidítését kell feltüntetni.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt.. és az 1959.évi IV. tv rendelkezéseitől:

Olvasmány

Ajánlott irodalom:

Sárközy Tamás: Típusszabadság-típuskényszer a szervezetek jogi megjelenítésénél,.Gazdaság és Jog, 2013. július-augusztus 9-14.oldal

10.1.3. A társaság tagjai

3:90. § [A társaság tagjai]

(1) Természetes személy egyidejűleg egy gazdasági társaságban lehet a társaság korlátlanul felelős tagja. Kiskorú személy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet.

(2) Közkereseti társaság, betéti társaság és egyéni cég nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

(3) Nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem lehet gazdasági társaság tagja, aki eltiltás hatálya alatt áll.

(4) A részvénytársaság tagjai a részvényesek.

A Ptk a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

A társaság tagjaira vonatkozó korlátozó rendelkezést külön jogszabályok is tartalmaznak, amelyeket figyelembe kell venni. Ilyen speciális jogszabály a Hpt.11.§,85.§ [1], vagy a pártok működéséről szóló 1989.évi XXXIII.6.§(3) bekezdése,amely szerint párt egyszemélyes kft-t alapíthat,más gazdasági társaságban nem szerezhet részesedés, vagy a 2006.évi XCVIII.törvény 74.§ (1) –(3) bekezdése [2], amely a közforgalmú gyógyszertárat - működtető gazdasági társaságok tagjaira tartalmaz kötelező rendelkezéseket.

Megjegyzés

[1]

1996.évi CXII:törvény 11. § A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény minősített befolyással rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet,

a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint

b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.

85. § (1) A hitelintézet - nettó értéken számított - összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének száz százalékát.

(2) A hitelintézet - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem szerezhet részesedést, illetőleg nem létesíthet tagsági viszonyt olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tulajdonosként korlátlan felelősség hárulhat.

összeget a szavatoló tőke számítása során a tőkéből levonták,

ha azt az egyéb befektetésektől elkülönítve tartják nyilván, és elkülönítve kezelik.

Megjegyzés

[2]

2006.évi XCVIII.tv.74. § (1) Közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság akkor működtethet, ha

a) a működtetett gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész tulajdonhányada, vagy

b) a személyi jogos gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerészek és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerészek tulajdonhányada együttesen

a gyógyszertárat működtető vállalkozásban meghaladja az 50%-ot.

(1a) A személyi jogos gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerész és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerész tulajdonhányada maximum négy, a gyógyszerész által megjelölt közforgalmú gyógyszertár esetén vehető figyelembe.

(3) Közfinanszírozásban részesülő gyógyszer kiszolgáltatására szerződött gyógyszertárat működtető társaságban nem szerezhet sem közvetlenül, sem közvetve tulajdont gyógyszergyártási, gyógyszer nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve olyan vállalkozás vagy vállalkozáscsoport, amely közvetlenül vagy közvetett módon legalább négy gyógyszertárat működtető társaságban tulajdonnal rendelkezik, valamint olyan gazdasági társaság, amelynek székhelye olyan államban van, ahol nem végez gazdasági tevékenységet és amelyben jogszabály nem ír elő társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az adóévre fizetendő, a társasági adónak megfelelő adó és az adózás előtti eredménynek megfelelő összeg százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 19. §-ában előírt mérték kétharmadát.

10.1.4. Jognyilatkozatok megtételének módja és ideje

3:91. § [Jognyilatkozatok megtételének módja és ideje]

(1) A társasággal kapcsolatos jognyilatkozatot írásban lehet megtenni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a társaság határozatára, valamint jognyilatkozatnak és határozatnak a címzettel való közlésére.

(2) A társasággal kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg vagy közölhető elektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt a társaság létesítő okirata lehetővé teszi, és meghatározza ennek feltételeit és módját.

(3) Ha a gazdasági társasággal kapcsolatos jognyilatkozat megtétele vagy cselekmény elvégzése kötelező, e kötelezettséget késedelem nélkül kell teljesíteni.

(4) Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

Az írásbeliség fogalmát a jogi személyek általános rendelkezései között a 6:7.§(3) [1]. határozza meg

Megjegyzés

[1]

6:7. § [Írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat]

(1) Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.

(3) Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

(4) Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el. Az olvasni nem tudó, továbbá az olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének további feltétele, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta.

A Ptk. nem határozza meg, hogy mit kell érteni a „késedelem nélkül” kifejezés alatt, ahogy a Gt.is” hallgat” a haladéktalanul konkrét tartalmáról. Nyilvánvalóan az eltérő szóhasználat hasonló tartalmat takar, a „késedelem nélkül” kifejezés nem értelmezhető azokra a nyilatkozatokra, amelyek esetén törvényi határidőt tartalmaz a Ptk.. A” késedelem nélkül” is azt jelenti, hogy ha a törvény egy jognyilatkozat megtételére vagy egy cselekmény elvégzésére nem tartalmaz konkrét határidőt, azt az adott helyzetben általában elvárható módon eljárva kell a lehető leghamarabb elvégezni vagy megtenni. Az elvárható magatartás követelményét a Bevezető rendelkezések 1:4.§(1) bekezdése [2] tartalmazza.

Megjegyzés

[2]

1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]

(1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Az elektronikus hírközlő eszközök alkalmazása kifejezett tiltó rendelkezés hiányában sem lehet korlátlan, az alapelvek között szereplő jóhiszeműség és tisztesség elvének érvényesülése mindenképpen korlátot jelenthet akár a kisebbség jogainak védelmében is.

A kézbesítési vélelem megdöntésére a Pp.99.§-nak szabályai nem alkalmazhatóak, mivel az csak a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozik,míg a .postai küldemények kézbesítésnek részletszabályait a 335/2012(XII.4.) Korm.rendelet 9-18.§-a tartalmazza.

Megjegyzés

BH 2005.68 A székhelyre,mint a központi ügyintézés helyére címzett küldeményt átvétele esetén főszabályként kézbesítettnek kell tekinteni.

10.1.5. A választottbírósági út igénybevétele

3:92. § [A választottbírósági út igénybevétele]

(1) Társasági jogi jogvitára a létesítő okiratban vagy a jogvitában érintett személyek megállapodásában választottbírósági eljárás köthető ki.

(2) Társasági jogi jogvitának minősül

a) a gazdasági társaság és a tagja vagy volt tagja közti, a társasági jogviszonyból eredő jogvita, ideértve a társasági szervek által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatának kezdeményezését;

b) a tagok társasági jogviszonyával kapcsolatos, egymással szemben keletkezett jogvitája; és

c) a gazdasági társaság és a vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag közötti, a vezető tisztségviselői vagy a felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyból eredő jogvita.

A Ptk következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

A külön törvényre utalás elmaradása azt is jelenti,hogy a Ptk. a választottbíróságról szóló törvényben meghatározott kereteken túl is el kívánja ismerni e lehetőség igénybe vételét. A c) pont kiterjeszti a társasági jogvita fogalmát a gazdasági társaság és a vezető tisztségviselő,felügyelőbizottsági tag közötti jogvitára is .

E pont jogértelmezési gondot okozhat majd amiatt is,hogy pl. ha felszámolás alá kerül a gazdasági társaság,és van a 3:92.§(2)bekezdés c)pont szerinti választottbírósági kikötés, a felszámolónak az adós nevében a Cstv.33/A§(1)bekezdése szerinti pert hol kell megindítania a vezető tisztségviselő ellen (a Cstv.33/A.§-ban meghatározott törvényszék, vagy a kikötött választottbíróság előtt)? Álláspontom szerint erre csak a Cstv.33/A .§ és 6.§-ban meghatározott, a felszámolási eljárást lefolytató, kizárólagos illetékességgel és hatáskörrel rendelkező törvényszéken van lehetőség .E jogértelmezés mellett érvként az hozható fel ,hogy méltánytalan helyzetet teremtene ,ha ezeket a pereket a hitelezőknek máshol kellene megindítaniuk- rájuk nem terjed ki a választottbírósági kikötés- mint az adósnak,és amiatt is, hogy mivel a Cstv 33/A.§(1) és (6) bekezdése alapján a marasztalásra csak a megállapítási per és a felszámolási eljárás jogerős befejezése után kerülhet sor,ugyanakkor a választottbíróság előtt folyamatban volt per nem minősül a Cstv. 33/A.§(1) bekezdése szerinti pernek.

Megjegyzés

BDT 2013.130. A választottbírósági kikötés betarthatatlannak minősül, ha a választottbírósági eljárás- az adott jogi helyzetben – a fél részére olyan súlyos érdeksérelmet jelent, amely miatt az az eljárás céljával összeegyeztethetetlen, az igény érvényesítését jelentősen gátolja. A felszámolási eljárás alá került fizetésképtelen adós választottbíróság előtti, felperesként történő igényérvényesítése a felszámolási eljárás céljával, a hitelezők érdekeivel ellentétes, ezért a választottbírósági kikötés annak betarthatatlansága miatt nem alkalmazható.

10.1.6. A gazdasági társaságok közös szabályainak alkalmazása

3:93. § [A gazdasági társaságok közös szabályainak alkalmazása]

A gazdasági társaságok közös szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes gazdasági társasági formákkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik.

A[Ptk. új rendelkezését a Gt. nem tartalmazza, ennek ellenére a Gt.-ből is ez a szabály következik.

A Ptk. jogi személyekre, a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályai és az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó generális és speciális szabályainak viszonya, alkalmazásuk rendszerére a lex specialis derogat legi generali elv jellemző. A szabályozás háromszintű:

Első szint: az egyes gazdasági társasági formákra vonatkozó rendelkezéseket (3:138.§-323.§.) kell alkalmazni, ha van speciális rendelkezés; de ha az általános kérdésről rendelkező szabályt csupán kiegészíti,akkor egyszerre kell alkalmazni a két szabályt. Ha a speciális jogszabály eltér, akkor azt kell figyelembe venni

Második szint: a gazdasági társaságok közös szabályainak alkalmazására az egyes társasági típusoknál nem rendezett kérdésben szubszidiárius jelleggel kerül sor ,illetve akkor is, ha nem ellentétes a speciális rendelkezéssel( X.cím)

Harmadik szint :a jogi személy általános szabályainak alkalmazása párhuzamosan a 3:3.§.(1)bekezdése alapján, - kivéve ha van eltérő rendelkezés a gazdasági társaságok közös,vagy az egyes gazdasági társaságok speciális szabályai között-vagy abban az esetben, ha valamely kérdést sem az adott társasági típusra irányadó rendelkezések,sem a gazdasági társaságok közös szabályai nem rendeznek.

Pl a részvénytársaságok átalakulására , egyesülésére és szétválására a 3:318.§-3:321.§ speciális rendelkezéseket tartalmaz,amelyeket kiegészítenek a közös szabályok(3:133.§-3:136.§) illetve a jogi személyeknél található általános szabályokat (3::39.§-3:47.§),valamint az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI.törvényt is alkalmazni kell. .

Bár a Ptk. nem utal általánosságban pl. a szerződési jog vagy a kódex általános alapelveinek alkalmazására a társasági szerződés megkötése,módosítása során,azonban ez nem jelenti azt, hogy ezeket a normákat a harmadik könyv rendelkezéseinek az alkalmazása során ne kellene figyelembe venni. A Gt.9.§(2) bekezdésében található utaló szabály” hiányának”az az oka, hogy a társasági jog beépült az új magánjogi kódexbe, ezért nincs szükség külön deklarálni, hogy a jogi személyekre közvetlenül nem irányadó rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell .

A Ptk .tervezetéhez készített indokolás ezt az okfejtést részletesen tartalmazza is:

„ A törvény a társasági anyagi jogi szabályok integrálása mellett döntött, és azokat az egyes jogi személyekre vonatkozó rendelkezések között, önálló Részben helyezi el. Ez a megoldás logikusan következik abból a koncepciós kiindulópontból, hogy azokra a jogi személyekre, amelyeknek belső és külső kapcsolatai polgári jogi jogviszonyok keretében bonyolódnak, a törvénykönyv adjon teljes körű szabályozást, mivel a szabályozási tárgy és a szabályozás módszere illeszkedik a kódex jellegéhez. A gazdasági társaságokról szóló szabályoknak az új kódexbe építése több előnnyel jár: bővíthető a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok köre, és normák ismétlése válik elkerülhetővé. Ezen kívül a Ptk. normáinak háttér-jogszabály jellege (amit most a Gt. külön mond ki) evidenssé válik. Ezek miatt és hasonló kodifikációs előnyök miatt döntött annak idején a svájci, majd az olasz törvényhozó, legutóbb pedig a holland jogalkotó is a társasági jognak a magánjogi kódexben történő elhelyezéséről. Az integráció előnyeihez képest kisebb súllyal esnek latba a szokásosan megfogalmazott ellenérvek: a magánjogi és a közjogi normák vegyülése a gazdasági társaságok szabályozásánál, a Gt. egysége, megszokottsága stb. Ugyancsak a jogi személyekről szóló könyvben ad absztrakt keretszabályokat a törvény a szövetkezetre is, megalapozva ezzel az ágazati szabályozást a főbb (termelő-, szolgáltató-, hitelintézeti tevékenységet folytató) szövetkezeti típusokra.”

Arra a kérdésre, hogy az eddigi „megfelelően alkalmazandó” jogszabályi rendelkezés elmaradása a Ptk. nem társasági jogi rendelkezései körében fog –e változást hozni a társasági jogi jogvitákban, a bírói gyakorlat fog választ adni.

A Legfelsőbb Bíróság pl. az EBH2001. 435. számú elvi határozatában kimondta, hogy társasági határozat esetében nem érvényesülhet a Ptk.-nak a semmisségre vonatkozó az a szabálya, hogy a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, ugyanis ennek alkalmazhatóságát a Gt. speciális rendelkezései kizárják

Ezzel szemben a jogi személyek általános szabályai 3 :15.§-a a létesítés érvénytelensége körében a szerződések érvénytelenségének a szabályait rendeli megfelelően alkalmazni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal