Negyedik rész: Szövetkezet – XVI. cím: Általános rendelkezések
16.1. A szövetkezet a korábbi és az új szabályozásban
16.1.1. Az új reguláció: presens imperfectum (befejezetlen jelen)
A Ptk.-ban csak a szövetkezeti jog általános szabályai jelennek meg. A szövetkezeti (2006. évi X. Szöv.tv.) törvényhez képest ezért az ágazati szövetkezetek szabályai innen hiányoznak.
Anyagunk az új Ptk és a 2013. évi CXXXV (hitelszövetkezeti) törvény elfogadása után, de a jogalkotási folyamat lezárása előtt készült. Ezért a tananyag néhol szándékoltan csak vázlatos, és az új Ptk és a Szöv.tv. eltéréseire koncentrál.
2013. szeptemberében már ismert az ágazati szövetkezeti törvénynek az egyik parlamenti párt frakciója által kidolgozott tervezete, a Ptké, valamint a Ptk „saláta” egy-egy korai tervezete. Ugyancsak folyamatban van a kapcsolódó és a működési modelleket érintő számviteli, pénzügyi jellegű szabályok (szabályozók) szakmai vitája, melyek az anyagig jogi szabályokra vélhetően kihatással lesznek.
16.1.3. A szabályozás várható szintjei és területei
A szabályozás várhatóan a következő szinteken és forrásokból lesz megismerhető a jogalkalmazók által, a megalkotás és a hatálybalépések után:
- Ptk. Harmadik Könyv eleje: jogi személyek általános rész 3:1-3:68.§ (elfogadva, de még nincs hatályban),
- Ptk. Harmadik Könyv Negyedik Rész Szövetkezet 3:325-367.§ (elfogadva, de még nincs hatályban),
- Ptké. (készül),
- Ptk.”saláta” (készül),
- Az Európai Unió Európai Szövetkezet Statútuma,és a 2006. évi LXIX.tv az európai szövetkezetekről (hatályos),
- A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazadási tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (hatályos),
- Szövetkezeti ágazati törvény(ek?) (készül),
- Szövetkezeti vonatkozású pénzügyi, számviteli szabályok,
- Egyéb végrehajtási normák (nem ismert).
16.1.2. A szövetkezet helye a Ptk. rendszerében
Alap: a jogi személyre vonatkozó általános szabályok (3:1-3:62. §). Ezekre érdemes mindig visszatekinteni az alapítástól kezdve az ügyvezetésen, a garanciális intézményeken át a vállalatcsoportig, minden témában.
Mivel a szövetkezet nem kereskedelmi társaság, hanem csoporttulajdon, nem vonatkoznak rá a gazdasági társaságok közös szabályai. Ezért a speciális szabályoknál szükségszerűen visszaköszönnek a hatósági engedélyhez vagy képesítési követelményhez kötött tevékenységgel, a jognyilatkozatok megtételével, a nyilvántartásba vétel kérelmezésével vagy a jogviták választottbírósági úton való elbírálhatóságával kapcsolatos rendelkezések.
16.1.3. A diszpozitivitás és kógencia a szövetkezetek világában
Lapozzunk vissza a Harmadik Könyv elején rögzített elvekre és főszabályokra (II.Cím 3:4.§.) A diszpozitivitási konpeció lényege:
- Az állam a jogi személyek alapításában szabályozóként és nyilvántartóként jelenik meg, de ez utóbbi pozícióját sem használhatja fel egyedi beavatkozásra,
- A felek általi diszpozitív szabályozás ezért fő szabályként csak az egyes jogi személy típusok meghatározása vagy a jogi személyekkel kapcsolatos állami feladatok vonatkozásában tiltott,
- A törvény közérdekvédelmi szemlélete általános jogelvi szabályban adja meg azokat a szempontokat, amelyek a jogszabálytól való eltérést egyedi tilalom nélkül is tiltottá teszik,
- Ennek kimunkálása a joggyakorlat feladata (és kockázata) lesz,
- Ezentúl - mivel a bíró nem avatkozhat be a felek magánautonómiájába, jogelvi indokolással utasíthatja csak vissza a felek alapszabálybeli szövegjavaslatait.
Íme jogszabályszöveg:
3:4. §
(3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha
a) az eltérést e törvény tiltja; vagy
b) az eltérés a jogi személy hitelezoinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes muködése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
(4) A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelo létesíto okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg.
A már hatályos hitelszövetkezeti törvényből és és készülő ágazati szövetkezeti törvény tervezetéből arra lehet következtetni, hogy az alacsonyabb szintű szabályozás a kógenciát sok helyen visszaépíti majd.
16.2. A szövetkezet fogalma és főbb tevékenységei
3:325. § [A szövetkezet fogalma és főbb tevékenységei]
(1) A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.
(2) A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat.
A Ptk. a következő pontokon tér el a Ptk. és a Szöv.tv. rendelkezéseitől:
- a szövetkezet fogalmi elemeként rögzíti, hogy a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására
- és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki;
- kimondja, hogy a szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni;
- a szövetkezet tevékenységét a Szöv.tv. 68. § (2) bekezdésének a)–d) pontjához hasonló tartalommal szabályozza.
- A szövetkezetek tipikus formái a változó időszakban:
- mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezetek,
- fogyasztási és értékesítési szövetkezetek,
- szociális szövetkezet, melynek fajtái: munka- (foglalkoztatási) és diákszövetkezetek,
- lakásszövetkezetek,
- pénzügyi (biztosítási hitel- és takarékszövetkezetek,
16.3. a szövetkezet tagságával kapcsolatos általános rendelkezések
3:326. § [A szövetkezet tagságával kapcsolatos általános rendelkezések]
(1) A szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám húsz százalékát; a szövetkezetnek a szövetkezeti formában működő jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám negyedét.
(3) A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke tizenöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát.
(4) Nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
A Ptk. a következő pontokon tér el a Szöv.tv. rendelkezéseitől:
- a szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám húsz százalékát (a Szöv.tv. értelmében a felét). Ennek következménye lehet, hogy az ilyen szövetkezetek kénytelenek lesznek társasággá alakulni Az európai szövetkezeti forma sem ismer ilyen tagsági korlátot, így megnőhet az európai szövetkezei formát választó szövetkezetek és társaságok száma;
- a szövetkezetnek a szövetkezeti formában működő jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell hagyni, a Szöv.tv. alapján kizárólag szövetkezetek részvételével másodlagos szövetkezet alapítható;
- a taglétszám negyedében maximalizálja azoknak a tagoknak a számát, akik nem vállalnak személyes közreműködést;
- korlátozza az egyes tagok és a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának a tőkéhez viszonyított nagyságát.
Úgy tűnik, hogy a Ptk. 3:4. § szabályaira tekintettel az alapszabály eltérhet-e az ezen §-ba foglalt szabályoktól. Ezt a bírói gyakorlat csak a visszaéléseket szűrheti majd ki.
16.4. A szövetkezet működésével kapcsolatos általános rendelkezések
3:327. § [A szövetkezet működésével kapcsolatos általános rendelkezések]
(1) Ha valamely tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a szövetkezet e tevékenységét az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.
(2) Képesítéshez kötött tevékenységet szövetkezet akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a szövetkezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szövetkezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.
Au új Ptk. abban tér el a Szöv.tv. rendelkezéseitől, hogy elhagyja az önkormányzati rendeletre, mint kivételre utalást.
16.5. A jognyilatkozatok megtétele
3:328. § [A jognyilatkozatok megtétele]
(1) A szövetkezettel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásban kell megtenni. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a szövetkezet határozatára, valamint a jognyilatkozat és a határozat címzettel való közlésére.
(2) Ha a szövetkezettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele vagy cselekmény elvégzése kötelező, e kötelezettséget késedelem nélkül kell teljesíteni.
(3) Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
(4) A szövetkezettel kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg vagy közölhető elektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt az alapszabály lehetővé teszi, és meghatározza ennek feltételeit és módját.
A Ptk. a következő pontokon tér el a Szöv.tv. rendelkezéseitől:
- elhagyja az írásbeli forma mellett a más bizonyítható módra utalást;
- elmarad a Szöv.tv. 9. § (3) bekezdésének második mondatában foglalt tilalom „(Tilos az elektronikus ügyintézés olyan módon történő alkalmazása, amely a tagok számára a joggyakorlást megnehezíti, vagy ellehetetleníti.”).