XIV. cím: Részvénytársaság

14.14: Az egyszemélyes részvénytársaság

14.14.1. Az egyszemélyes részvénytársaság eltérő szabályai

XL. Fejezet

Az egyszemélyes részvénytársaság

3:323. § [Egyszemélyes részvénytársaság eltérő szabályai]

(1) Ha a részvénytársaság úgy jön létre, hogy alapszabályában egy személy vállal kötelezettséget a társaság valamennyi részvényének átvételére, az alapító köteles nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátani. Az alapszabály ezzel ellentétes rendelkezése semmis.

(2) Egyszemélyes társaság jön létre akkor is, ha egy többszemélyes részvénytársaság valamennyi részvényét egy személy szerzi meg.

(3) Egyszemélyes részvénytársaság saját részvényt nem szerezhet.

(4) Az egyszemélyes részvénytársaság és annak részvényese közötti szerződést írásba kell foglalni.

(5) Az egyszemélyes részvénytársaság részvényesének felelősségére a minősített többséget biztosító befolyásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

A Ptk. az alábbi pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

Noha a Ptk. már nem érvényességi feltételként teszi kötelezővé az egyszemélyes részvénytársaság és részvényese közötti szerződés írásba foglalását, ennek ellenére álláspontom szerint az írásba foglalás továbbra is érvényességi feltétel marad.

Annak oka, hogy, miért nem működik tovább az rt. zártkörűen, ha nyilvánosan működő rt. részvényeinek tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg az lehet, hogy a Ptk. szerint ilyen esetben nem érvényesül automatizmus. A nyilvánosan működő részvénytársaság olyan részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, a működési forma megváltoztatása pedig – amelyhez a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára van szükség - a részvények tőzsdéről történő kivezetésével válik hatályossá. (3:211. §)

Megjegyzés

„3:211. § [A részvénytársaság működési formája]

(1) Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül.

(2) Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül.

(3) A működési forma megváltoztatásához a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára van szükség; e határozat a zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulása esetén a részvénytársaság részvényeinek tőzsdére történő bevezetésével, nyilvánosan működő részvénytársaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakulása esetén a részvények tőzsdéről történő kivezetésével válik hatályossá.”

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal