XIII. cím: A korlátolt felelősségű társaság

13.6. A törzstőke felemelése és leszállítása

13.6.1. A törzstőke felemelésének esetei, átvezetése a társasági szerződésben, vagyoni hozzájárulások teljesítése, elsőbbségi jog gyakorlása

XXVIII. Fejezet

A törzstőke felemelése és leszállítása

3:198. § [A törzstőke új törzsbetétek teljesítésével történő felemelésének elhatározása]

(1) Ha valamennyi tag teljes egészében szolgáltatta a törzsbetétjét, a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatukkal elhatározhatják a törzstőke újabb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával történő felemelését.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell

a) a törzstőkeemelés mértékét;

b) annak meghatározását, hogy milyen összetételű és értékű vagyoni hozzájárulásokkal kell teljesíteni a törzstőkeemelést;

c) nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén ennek tárgyát és értékét, továbbá azt, hogy ennek teljesítésére mely személy jogosult;

d) azoknak a személyeknek a megjelölését, akik a pénzbeli hozzájárulások teljesítésére jogosultak abban az esetben, ha az elsőbbségi joggal rendelkezők nem vállalják a pénzbeli hozzájárulások teljes összegének szolgáltatását, továbbá a kijelölt személyeknek a törzstőkeemelésben való részvételi arányát; és

e) a vagyoni hozzájárulások teljesítési idejét.

(3) A törzstőke vagyoni hozzájárulások teljesítésével való emelése során a vagyoni hozzájárulások teljesítésének módjára, esedékességére, a késedelem jogkövetkezményeire, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékéért viselt felelősségre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

A Ptk. az alábbi pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

A Ptk. fenntartja a Gt. megoldását, mely szerint a törzstőke kétféle módon emelhető fel: új vagyoni hozzájárulások rendelkezésre bocsátásával vagy a társaság törzstőkén felüli vagyonának törzstőkévé alakításával.

A törzstőkeemelés legfontosabb kérdése, hogy annak eredményeképpen változnak-e és hogyan a társaságban fennálló tulajdoni arányok. A Ptk. meg kívánja erősíteni a kisebbségben lévő tagok helyzetét azzal, hogy a tőkeemeléshez háromnegyedes többséggel meghozott határozatot követel meg, azaz például egy 51% tulajdoni részesedéssel rendelkező tag nem tud a többi tag akarata ellenére törzstőkét emelni és ezzel a tulajdoni arányokat a maga javára megváltoztatni.

3:199. § [A vagyoni hozzájárulások teljesítése és az elsőbbségi jog gyakorlása]

(1) Vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőkeemelés esetén a tagoknak a tőkeemelés elhatározásától számított tizenöt napon belül elsőbbségi joguk van arra, hogy a tőkeemelésben részt vegyenek.

(2) Ha a tag nem él a megadott határidőn belül elsőbbségi jogával, helyette további tizenöt napon belül a többi tag gyakorolhatja az elsőbbségi jogot. Ha a tagok nem éltek elsőbbségi jogukkal, a taggyűlés által kijelölt személyek jogosultak a tőkeemelés során vagyoni hozzájárulás szolgáltatására.

(3) Az elsőbbségi jog gyakorlására a tagok törzsbetéteik arányában jogosultak.

A szabályozás tartalmilag egyező a két törvényben.

Az előző paragrafusnál említettem, hogy a törzstőkeemelés legfontosabb kérdése, hogy annak eredményeképpen változnak-e és hogyan a társaságban fennálló tulajdoni arányok. Önmagában a háromnegyedes többség megkövetelése nem jelent megoldást, a tagok védelmét a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan a tagok részére az újabb vagyoni hozzájárulások teljesítésére adott elsőbbségi jog biztosítja. Mivel az elsőbbségi jogot a tagok törzsbetéteik arányában gyakorolhatják, minden tag számára biztosított annak lehetősége, hogy élve elsőbbségi jogával a társaságban fennálló részesedésének aránya ne változzon.

A Gt. szabályozása kifejezetten lehetővé tette, hogy a tagok a tőkeemelést elhatározó taggyűlési határozattal is eltérhessenek az elsőbbségi jog gyakorlására vonatkozó határidőre vonatkozó szabálytól. A taggyűlési határozattal való eltérés esetén ez az eltérési lehetőség kizárólag a jog gyakorlásának határidejére vonatkozhatott, kivéve, ha a taggyűlésen minden tag jelen volt és egyhangú döntés született. Álláspontom szerint a tag elsőbbségi jogának gyakorlása az új szabály alapján sem korlátozható taggyűlési határozattal, azaz – egyhangú döntés hiányában - legfeljebb a gyakorlásra nyitva álló határidő hosszabbítható meg a taggyűlés által. Mindez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a tagok a társasági szerződésben eltérhetnek a törvény előírásaitól.

3:200. § [A törzstőkeemelés átvezetése a társasági szerződésben]

(1) Ha a tőkeemelésről szóló határozatban meghatározott mértékű és összetételű vagyoni hozzájárulás szolgáltatására vonatkozó kötelezettségvállalásokat tettek az erre jogosultak, akkor a társaság köteles társasági szerződését a felemelt törzstőkének megfelelően módosítani. Ha ezzel a tagok elsőbbségi joga nem sérül, egy taggyűlésen is lehet dönteni a törzstőke felemeléséről és a társasági szerződés módosításáról.

(2) A tőkeemelésben részt vevő új tagoknak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell nyilatkozniuk arról, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

A Ptk. az alábbi pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

Abban az esetben lehet egy taggyűlésen dönteni mindkét kérdésben, ha:

Megjegyzés

BH 2001.541 A törzstőke felemelése előtt bejegyzett társasági tagoknak az új törzsbetétekre vonatkozó elővásárlási joga elbírálásánál irányadó szempontok [1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: régi Gt.) 190. §, 219. §].

BH 2004.567 I. Törzstőke felemelését célzó apportálás érvénytelensége esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell levonni. Kártérítési felelősség megállapításához az érvénytelenséget meghaladó többlettényállás szükséges. Ez esetben a Ptk. 6. §-a sem alkalmazható [Ptk. 6. §, 114. § (3) bek., 237. §, 238. § (2) bek., 339. §, 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 183. § (2) bek. b) pont, 222. § (1) bek.].

II. Az ún. biztatási kár megállapítása körében vizsgálandó szempontok [Ptk. 6. §].

3:201. § [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból]

(1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőkeemelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni.

(2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli.

A Ptk. abban tér el a Gt. rendelkezéseitől, hogy legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatot ír elő a törzstőke felemeléséhez, míg a Gt. szerint ehhez egyszerű szótöbbséggel meghozott határozat elégséges.

A törzstőként felüli vagyon törzstőkévé alakításának értelemszerűen feltétele, hogy a társaságnak legyen törzstőkeemelésre fordítható törzstőkén felüli vagyona és az is, hogy a felemelt törzstőke nem lehet nagyobb, mint a társaság saját tőkéje.

A háromnegyedes szótöbbséget előíró szabályokkal a Ptk. a kisebbségi tulajdonosok pozícióját erősíti meg.

A törzstőként felüli vagyon átalakításával történő tőkeemelésben egyrészt nem vesznek részt kívülálló személyek, másrészt az a tagok közötti tulajdoni arányokat nem változtatja meg, mert a tőkeemelést a tagok részére a törzsbetéteik arányában kell jóváírni, ezért a kisebbségi tulajdonosok védelme nem indokolja egyéb garanciális szabály bevezetését.

13.6.2. A törzstőke leszállítására vonatkozó rendelkezések, biztosíték a hitelezők számára

3:202. § [A törzstőke leszállításáról szóló határozat]

(1) A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását. A törzstőke kötelező leszállítása esetén a határozatot a társaság taggyűlése az e törvényben meghatározott ok bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles meghozni.

(2) A határozatban meg kell határozni

a) a leszállított törzstőke nagyságát;

b) a tagok törzsbetéteinek a törzstőke-leszállítás utáni mértékét; és

c) a törzstőke-leszállítás indokát.

(3) A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti.

(4) A társaság akkor határozhat a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális összege alá történő leszállításáról, ha a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott törzstőkeemelés megtörténik, és így a törzstőke legalább a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális összegét eléri.

A Ptk. abban tér el a Gt. rendelkezéseitől, hogy nem veszi át a Gt. 159. § (4) bekezdésének rendelkezését, mely szerint a törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseket a törzstőke leszállítása esetében is alkalmazni kell.

Ennek oka, hogy a Ptk.-nak a törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó általános szabálya (3:161. § (1) bekezdés), mely szerint az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál a társaság működése során a törzsbetétek bármely változása esetén alkalmazandó.

A törzstőke leszállítására vonatkozó szabályok érdemben megfelelnek a Gt. rendelkezéseinek. Mivel a kft.-nél a tagok felelőssége korlátozott és a társaság hitelezőinek igényeire csak a társaság vagyona nyújt fedezetet, a törvénynek a hitelezők védelmében szabályoznia kell a törzstőke leszállítás folyamatát.

A törvény fenntartja az ún. feltételes törzstőke leszállítás gyakorlatban jól bevált intézményét, amely lehetővé teszi a társaság tulajdonosi szerkezetének egy aktussal való átrendezését.

3:203. § [A törzstőke leszállításáról hozott határozat közzététele]

(1) Az ügyvezető a törzstőke leszállításáról szóló határozat meghozatalát követő harminc napon belül köteles azt a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni és intézkedni a törzstőke leszállításáról hozott döntésnek két alkalommal történő hirdetményi közzétételéről. A két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie.

(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell a törzstőke leszállításáról szóló döntés tartalmát, valamint - ha a társaság hitelezőinek biztosíték iránti igényük lehet - a társaság hitelezőinek szóló, a hitelezők biztosíték iránti igényének bejelentésére vonatkozó felhívást.

(3) A társaság az ismert hitelezőknek a hirdetmény első közzétételével egyidejűleg közvetlenül is köteles a hirdetménnyel azonos tartalmú értesítést küldeni.

A Ptk. az alábbi pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

A Ptk. a hitelezők érdekeinek védelme érdekében továbbra is előírja a tőkeleszállítás közzétételét.

Ez és az ismert hitelezőknek szóló nekik közvetlenül is megküldött a hirdetménnyel azonos tartalmú értesítés biztosítja, hogy a hitelezők értesüljenek a törzstőke leszállításáról és ennek alapján – ha ennek feltételei fennállnak - biztosítékot követelhessenek.

3:204. § [Biztosíték a hitelezők számára]

(1) A társasággal szemben a törzstőke leszállításáról szóló hirdetmény első közzétételét megelőzően keletkezett követelés jogosultja megfelelő biztosítékot igényelhet a társaságtól, kivéve, ha

a) már rendelkezik a törzstőke-leszállításhoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal;

b) a társaság törzstőke-leszállítás utáni pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel a biztosítékadás indokolatlan;

c) a törzstőke leszállítására a társaság törzstőkéjén felüli lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás céljából kerül sor, és a törzstőke-leszállításról hozott határozatot megelőző öt évben a társaság nem hajtott végre tartalékképzési céllal törzstőke-leszállítást; vagy

d) a törzstőke leszállítása kötelező.

(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti esetben a törzstőke terhére képzett tartalék nem haladhatja meg a társaság törzstőkéjének tíz százalékát. Az így képzett lekötött tartalék a társasági veszteségek csökkentésére vagy utóbb a társaság törzstőkéjének a felemelésére fordítható, tilos abból a tagok javára kifizetést teljesíteni.

(3) A társaság hitelezői a törzstőke leszállításáról szóló hirdetmény második közzétételétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jelenthetik be, ha a társaság törzstőkéjének leszállításával összefüggésben megfelelő biztosítékra tartanak igényt.

(4) A társaság a kérelem előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles megfelelő biztosítékot nyújtani vagy a kérelem elutasításáról szóló, indokolással ellátott határozatot a hitelezőnek megküldeni. Az elutasító vagy nem megfelelő biztosíték nyújtásáról szóló határozat felülvizsgálatát az érintett hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a nyilvántartó bíróságtól kérheti.

(5) A törzstőke leszállítása mindaddig nem jegyezhető be a nyilvántartásba, amíg az arra jogosult hitelező nem kap megfelelő biztosítékot, vagy a hitelező kérelmét elutasító bírósági határozat jogerőre nem emelkedett.

A Ptk. az alábbi pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

A hitelezők főszabályként jogosultak arra, hogy követelésiekre biztosítékot követeljenek. A Ptk. szabályozza azokat a kivételeket is, amikor biztosíték nem követelhető, mert arra nincs szükség vagy nincs lehetőség:

Azért nem szabályozza a nyilvántartó bíróság részére nyitva álló eljárási határidőt, mert az eljárásjogi szabály.

13.6.3. A törzstőke leszállításának meghiúsulása

3:205. § [A törzstőke leszállításának meghiúsulása]

(1) Meghiúsul a törzstőke leszállítása, ha a társaság az erre előírt határidőn belül nem nyújt megfelelő biztosítékot az erre jogosult hitelezőknek. A törzstőke leszállításának meghiúsulását a nyilvántartó bíróságnak be kell jelenteni.

(2) Ha a törzstőke kötelező leszállítását nem lehet végrehajtani, és a meghiúsulástól számított harminc napon belül a társaság a kötelező tőkeleszállítás okát nem szünteti meg, a társaság köteles határozni az átalakulásról, egyesülésről, szétválásról vagy jogutód nélküli megszűnésről.

A Ptk. az alábbi pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

A meghiúsulás fogalmának meghatározása pontosítja és megállapíthatóvá teszi azt, hogy mely időpontban hiúsult meg a törzstőke leszállítása, melynek az eljárásjogi határidők szempontjából van relevanciája.

A bejelentés formája és kötelezettje eljárási kérdés és a Ctv.-be tartozó szabályozást igényel.

13.6.4. A társasági szerződés módosítása és a törzstőke leszállításának bejegyzése

3:206. § [A társasági szerződés módosítása és a törzstőke leszállításának bejegyzése]

(1) A társaság akkor dönthet a társasági szerződésnek a leszállított törzstőkének megfelelő módosításáról, ha a hitelezői igények bejelentésére szabott határidő alatt nem jelentettek be hitelezői igényt, vagy a társaság a hitelezők megfelelő biztosíték nyújtása iránti igényének eleget tett. A társasági szerződést a törzstőke leszállításáról szóló határozattal akkor lehet módosítani, ha az arra jogosult hitelezők megfelelő biztosíték iránti igényét a társaság kielégíti.

(2) A törzstőke leszállításának a bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha a társaság igazolja, hogy a hitelezők felhívása megtörtént, és az erre jogosult hitelezők megfelelő biztosítékot kaptak.

(3) A törzstőke leszállításának eredményeként a tagok részére kifizetést teljesíteni a törzstőke leszállításának bejegyzését követően lehet.

A Ptk. az alábbi pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

A Gt. szerint a tőkeleszállítás bejegyzésének feltétele, hogy az ügyvezető igazolja a hitelezővédelmi (162–163. §) szabályok betartását.

A Ptk. szerint:

Ez utóbbi eset azt feltételezi, hogy a társaság megítélése szerint nem volt olyan hitelező, akinek biztosíték iránti igényük lehetett, vagy ha volt, akkor a társaság azokról tudott és gondoskodott megfelelő biztosítékról. Felmerül a kérdés, hogy ha a társaság nem tett közzé felhívást, akkor mit tehet az a hitelező, akinek megítélése szerint megfelelő biztosíték iráni igénye áll fenn. Véleményem szerint az ilyen hitelező jogosult törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezni. Ha a társaság még nem terjesztette elő változásbejegyzési kérelmét a törzstőke leszállítására, akkor kérheti cégbíróságtól, hogy a Ctv. 81.§ (1) bekezdés a) pontja alapján kötelezze a céget a törvényes működés helyreállítására, azaz a hirdetmény közzétételére. Ha a változásbejegyzési kérelmet már előterjesztették, akkor kérelmét a Ctv. 74.§ (1) bekezdés d) pontjára alapíthatja és a 78. § szerint kérheti, hogy azzal együttesen kerüljön elbírálásra a törzstőke leszállításával kapcsolatos változásbejegyzési kérelem.

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal