XIII. cím: A korlátolt felelősségű társaság

13.4. A társaság által teljesített kifizetések

13.4.1. A tag javára történő kifizetések

XXVI. Fejezet

A társaság által teljesített kifizetések

3:184. § [A tag javára történő kifizetések]

(1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.

(2) A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül.

(3) Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a tag nem a tagsági jogviszonyára tekintettel részesül kifizetésben.

A Ptk. az alábbi pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

Megjegyzés

[1]

„Gt. 131. § (3) Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.”]

Tekintettel a tagok korlátolt felelősségére (csak a vagyoni betétjük szolgáltatására kötelesek és a társaság kötelezettségeiért főszabályként nem tartoznak helytállási kötelezettséggel) a társaság hitelezőnek követeléseire kizárólag a társaság vagyona nyújt fedezetet. A törvény a hitelezők érdekeinek védelmében ezért tartalmaz rendelkezést a törzsöke minimumára, de e rendelkezés csak akkor érheti el a célját, ha ezzel párhuzamosan a törvény azt is szabályozza, hogy a társasági vagyon milyen módon csökkenthető a tagok javára történő kifizetésekkel.

A korlátolt felelősségű társasági forma egyik alapvető jellemzője, hogy a tagok a társaság fennállása alatt az általuk teljesített vagyoni hozzájárulást nem követelhetik vissza. Nem lehet a tagi jogviszonyt felmondani. A tag csak az üzletrészének átruházásával tud a társaságtól megszabadulni, ez azonban a társaságot (annak vagyonát) nem érinti, mert az átruházó tag által teljesített vagyoni betét a társaság tulajdonában marad. Komáromi [„Petrik Ferenc (szerk.): Polgári Jog - Kommentár a gyakorlat számára 1. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC, 192. o.”] szerint ez a tag korlátozott felelősségének „ára”.

Fentiekre tekintettel a társasági vagyon terhére a tagok javára a tagsági jogviszonyra figyelemmel kifizetés csak a taggyűlés által felosztani rendelt osztalék (osztalék-előleg) jogcímén illetve törzstőke leszállítása esetén történhet.

Mivel az ügyvezető a fenti esetekben már nem köteles írásban nyilatkozni a taggyűlésnek és a törvény a felelősségére vonatkozó rendelkezéseket is mellőzi, felmerül a kérdés, hogy az ügyvezető felel-e, ha a kifizetésre a törvény rendelkezései ellenére kerül sor? Álláspontom szerint - mivel az ügyvezető a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján a jogszabályoknak alávetve látja el, (Ptk. 3:112. § (2) bekezdés) [2] - felelőssége megállapítható.

Megjegyzés

[2]

„3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága] (2) A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el.”]

Amint az (1) bekezdés utal is rá a törzstőke-leszállítás alapján történő kifizetésre speciális szabályok vonatkoznak, tehát annak alapján akkor is történhet kifizetés, ha a fenti §-ban felsorolt feltételek nem állnak fenn.

13.4.2.Osztalék, az osztalékelőlegre vonatkozó szabályok

3:185. § [Az osztalék]

(1) A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.

(2) A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.

A Ptk. az alábbi pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

Fenti szabály a Ptk. 3:169. § -ával [1] való koherencia megteremtését szolgálja, és figyelemmel a Ptk. 3:197. § (3) bekezdésében [2] foglalt ügyvezetői kötelezettségre, gyakorlatilag ugyanaz az időpont. A Ptk. a diszpozitivitás miatt mellőzi az utalást arra, hogy a társasági szerződés ettől eltérő időpontot határozhat meg, ennek alapján a tagoknak lehetőségük van más időpont meghatározására. Valamint annak sincs akadálya, hogy tagváltozás esetén akár a társasági szerződés ezirányú rendelkezése, akár az érintett tagok megállapodása alapján a régi tag, vagy a tagjegyzékbe már bejegyzett új tag vehesse fel az osztalékot.

Megjegyzés

[1]

„3:169. § [Az üzletrész átruházásának joghatásai] (1) Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át.

(2) Az üzletrész átruházása folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben annak bejelentéstől hatályos; az üzletrész új jogosultját a társasággal szemben a nyilvántartásba vételtől függetlenül a bejelentéstől illetik meg a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok, és terhelik a tagsággal járó kötelezettségek.”

Megjegyzés

[2]

„3:197. § [A tagjegyzék] (3) A tagjegyzék adataiban bekövetkező változásokat az ügyvezetőnek kell átvezetnie a tagjegyzéken és a módosított tagjegyzéket be kell nyújtania a nyilvántartó bírósághoz is.”

Megjegyzés

BH 2007.305 Ha a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése az éves beszámoló elfogadása mellett az osztalék kifizetéséről nem hoz határozatot, a bíróság a felek ráutaló magatartása alapján nem állapíthatja meg, hogy a mérleg elfogadásával az osztalék kifizetéséről is döntés született [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 141. § (3) bek., 150. § (1) bek. a) pont, 155. §].

MBH 2008.11.236 - A gazdálkodás körébe tartozó, az osztalék fizetés határidejének meghatározásáról rendelkező legfőbb szervi határozat hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség, mert e vonatkozásban sem a Gt., sem a Számviteli törvény nem tartalmaz rendelkezést. [2006. évi IV. tv. (Gt.) 98. § (2) bek., 45. § (1) bek., 219. § (1) bek., 220. § (1) és (3) bek., 231. § (2) bek. e) pont, 233. § e) pont; 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 240. § (1) bek.]

BH+ 2013.297 Osztalék kifizetése iránti követelés társasági jogviszonyból eredő igény, melyre a Gt. szabályai az irányadók [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: régi Gt.) 9. § (2) bek., 121. § (1) bek., 141. § (1) bek,.]

3:186. § [Az osztalékelőleg]

(1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;

b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és

c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

(2) Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

(3) Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

A Ptk. az alábbi pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

Megjegyzés

[3]

„Gt. 133. § … Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető.”

A jogalkotó a diszpozitivitás alapján nem tartja indokoltnak fenntartani azt a korlátot, hogy az osztalékelőleg kifizetésének feltétele legyen, hogy a társasági szerződés tartalmazza ennek lehetőségét.

A Ptk. az osztalék kifizetésével ellentétben indokoltnak tartja fenntartani az ügyvezetői javaslatot és felügyelőbizottsági jóváhagyást, mint kontrollt az osztalékelőleg fizetéséről szóló döntés meghozatala előtt.

A Ptk. a Gt. 133. § utolsó két mondatában foglalt rendelkezéseket azért nem veszi át, mert a jogalkotó feltehetően nem kívánta fenntartani azt a lehetőséget, hogy osztalékelőleg a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető legyen a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül, illetve nem kívánta fenntartani a közbenső mérleg fordulónapjától számított hat hónapos korlátot. Ez a valóságban amúgy sem jelentett valódi korlátozást, hiszen feltételezve, hogy egy mérleget egy adott év május 31-én fogadott el a taggyűlés, nem valószínű, hogy az attól számított fél éven belül sor kerülne közbenső mérleg elfogadására, mivel a korlátozás ténylegesen azokra az esetekre vonatkozott, amikor a közbenső mérleget a társaság május 31. és december 1. között fogadta el (feltételezve a következő mérleg május 31-i elfogadását is), azaz elvileg 6 hónapot, gyakorlatilag a valóságban ennél jóval kevesebbet, átlagosan 3 hónapot zárt ki az osztalékfizetési lehetőségből.

Mivel a (3) bekezdés kifejezetten előírja az osztalékelőleget visszafizetésének kötelezettségét, a jogalkotó nem tartotta indokoltnak e korlátozás fenntartását.

Megjegyzés

EBH2010. 2151 Osztalékelőleg annak a részvényesnek jár, aki az osztalékelőleg kifizetéséről hozott társasági döntés időpontjában a társaság részvényese volt. Az osztalékelőleg visszafizetése átvállalásának a jogosult részéről történő jóváhagyása nincsen írásbeli alakhoz kötve [1997. évi CXLIV. törvény 9. § (2) bekezdés, 225-226. §; 1959. évi IV. törvény 332. §].

13.4.3. Az eltérő szabályozás tilalma

3:187. § [Az eltérő szabályozás tilalma]

Semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.

A Ptk. az alábbi ok miatt tér el a Gt. rendelkezéseitől:

A Ptk. diszpozitívitása miatt a hitelezők érdekeinek védelmében szükséges ez a társaság által teljesített kifizetésekre a tagokra nézve a törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályok megállapíthatóságát tiltó szabály. Gt.-ben, annak a kógens jellege miatt nem volt szükség ilyen szabályra.

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal