XIII. cím: A korlátolt felelősségű társaság
13.1.A korlátolt felelősségű társaság fogalma
3:159. § [A korlátolt felelősségű társaság fogalma]
A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a tag nem köteles helytállni.
A Ptk. szövege tartalmilag megegyezik a Gt. rendelkezéseivel, azonban:
- A Ptk. a fogalmi és terminológiai koherencia érdekében a tag helytállási kötelezettségének és nem felelősségének hiányáról rendelkezik.
- Míg a Ptk. csak a Ptk.-ban, addig a Gt. bármely törvényben meghatározott esetben engedett eltérést a helytállási szabályok alól.
A Ptk. a korlátolt felelősségű társaság fogalmán nem változtat. A módosítások célja a törvény általános részével való összhang, a fogalmi és terminológiai egység megteremtése, illetve az EU 2. sz. társasági jogi irányelv alapján a részvénytársaságra vonatkozó szabályozás közelítése a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályokkal. Ennek kapcsán számos a Gt.-ben a kft.-t szabályozó részben elhelyezett rendelkezés átkerül a jogi személyeket szabályozó általános részbe.
A jogalkotó szerint azokban az esetekben, amikor társasági forma jellemzője a helytállási kötelezettség hiánya, akkor ez nem korlátozható a felelősségen alapuló kötelezettségekre, hanem indokolt az ennél általánosabb helytállási kötelezettség fogalom használata.
E társasági forma lényege főszabályként a tag korlátozott felelőssége. E főszabály alól a Ptk. több kivételt határoz meg:
- A minősített többséggel rendelkező tag helytállási kötelezettsége a társaság jogutód nélkül megszűnése esetén [1] Megjegyzés[1] „3:324. § [A minősített többséggel rendelkező tag többletkötelezettségei] (3) Ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, a ki nem elégített követelésekért a hitelező keresete alapján a minősített többséggel rendelkezett tag köteles helytállni, feltéve, hogy a jogutód nélküli megszűnésre a minősített többséggel rendelkezett tag hátrányos üzletpolitikája miatt került sor. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.”
- Öt évig tartó helytállási kötelezettség a nem pénzbeli betét társasági szerződésben megjelölt értéknek megfelelőségéért. [2] Megjegyzés [2] „3:10. § [A vagyoni hozzájárulás tárgya és mértéke] (3) Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az átruházástól számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől.”
- nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel elfogadók egyetemleges felelőssége. [3] Megjegyzés [3] „3:99. § [Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás] (2) Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az ebből eredő károkért a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítővel egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint.”
- a korlátolt felelősségével visszaélő tag vagy alapító korlátlan helytállási kötelessége. [4] Megjegyzés [4] „3:2. § [Helytállás a jogi személy tartozásaiért] (2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.”
A Ptk. általános jelleggel, a Gt. szövegezését egyszerűsítve mondja ki a korlátolt felelősséggel való visszaélés tilalmát. A normaszöveg nem tartalmazza, hogy a visszaélésnek „a hitelezők rovására” kell megtörténnie, korlátlan és egyetemleges felelősség helyett korlátlan helytállásról rendelkezik, végül nem veszi át a Gt. 50. § (2) bekezdésének [5] szabályait.
[5]
„Gt. 50. § (2) A tagok (részvényesek) (1) bekezdés szerinti felelőssége különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni, továbbá a 13. § (4) bekezdése szerinti esetben.”
A korlátolt felelősségével visszaélő tag helytállási kötelezettségével ellentétben nem veszi át viszont a Gt. 20. § (7) bekezdésének [6] szabályát.
[6]
„Gt. 20. § (7) Azok a tagok (részvényesek), akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a gazdasági társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti – ha törvény kivételt nem tesz –, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben az ebből eredő kárért.”
Ugyanakkor a KIM 397/2013. számú előterjesztésében, amely egyes törvényeknek az új Ptk. hatályba lépésével összefüggő módosításáról rendelkezett (2013. június 17.) szerepel a Ctv. 118/A.§-a (2) bekezdésének a módosítása, a következő szöveggel:
„Korlátozott felelősségükkel visszaéltek azok a tagok, akik tartósan hátrányos üzletpolitikát folytattak, a cég vagyonával sajátjukként rendelkeztek, továbbá azok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, hogy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a cég törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes.”
A korábbi Gt. 20. § (7), illetve a tartósan hátrányos üzletpolitikával kapcsolatos szabályok, a módosított Ctv. 118/A.§-a alapján csak akkor lesznek alkalmazandók, ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törli a cégjegyzékből. A tervezethez fűzött indokolás szerint az új Ptk. 3:2.§-a alapján a korlátozott tagi felelősség áttöréséhez visszaélésszerű magatartás szükséges, amely viszont nem feltétlenül feleltethető meg a kényszertörléshez vezető okokkal. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a megszűntnek nyilvánítást megelőző tagsági magatartás megvalósít visszaélésszerű magatartást akár a hátrányos üzletpolitika, akár a törvényes működéssel ellentétes döntések meghozatala által. Véleményem szerint az új Ptk. ezért nem tartalmazza ezt a felelősségi szabályt, amelyet egyébként korábban nem csak a jogutód nélküli megszűnést követő kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódóan lehetett érvényesíteni.
Azt a bírói gyakorlat fogja majd eldönteni, hogy a 3.§ (2) bekezdés alapján, ha egy céget a cégbíróság nem kényszertörlési eljárásban törölt a cégjegyzékből, lehetőség van-e a korlátozott felelősség áttörésre hivatkozással a jogi személyek általános szabályai alapján a taggal szemben hátrányos (tartósan hátrányos) üzletpolitika, vagy a törvényes működéssel ellentétes döntések meghozatalára hivatkozással igényt érvényesíteni. Véleményem szerint inkább a kiterjesztő értelmezés a helyes.
Fontos az a változás, hogy a Ptk. csak az „e törvényben” meghatározott esetben enged eltérést a helytállási szabályok alól jogalkalmazási problémát fog okozni, tekintettel arra, hogy ilyen szabályokat más törvények is tartalmaznak. (Cstv. 63. § (2) bekezdés, Ctv. 118/A. § (1) és (2) bekezdés)