XI. cím: A közkereseti társaság

11.1. A közkereseti társaság fogalma

3:138. § [A közkereseti társaság fogalma]

Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.

: A közkereseti társaság (kkt.) fogalmának szabályozása tartalmilag azonos a Gt.88.§(1) bekezdésében foglaltakkal..

a kkt. fogalmához kapcsolódóan.

„Az új Ptk. - hasonlóan számos, más európai ország szabályozásához - az összes gazdasági társaságot jogi személyiséggel ruházta fel. Megítélésünk szerint ez a koncepcionális változtatás a gyakorlatban sok változást nem fog jelenteni. A Gt. III. szerint ugyanis jogi személynek nem minősülő közkereseti társaság, illetve betéti társaság a jogi személyekhez hasonló módon eddig is részt vett az egyes jogviszonyokban, kereskedelmi ügyletekben és perképességét tekintve sem merült fel kétség. Az bizonyos, hogy dogmatikailag az új szabályozás ebben a tekintetben konzisztensebb.”

Megjegyzendő, hogy ezzel az állásponttal Petrik Ferenc is egyetért a következők szerint:

"Ide tartozó kérdés: a közkereseti társaság és a betéti társaság helyét hol találjuk meg. Egyetértek azzal, hogy a jogi személyek között van a helyük. Értelmetlen lenne a szabályaikat a kötelmi jogba száműzni. A hatályos jog szerint jogképességük semmiben sem különbözik az rt.-től, vagy a kft.-től." [Lásd: Petrik Ferenc: Az új Polgári Törvénykönyv tervezeteivel kapcsolatos dilemmák. Magyar Jog, 2011/2. sz., 65. skk. o.]

Sárközy Tamás a gazdasági társaságok fogalmi ismérveit az alábbiak szerint határozza meg:

"a) szabad, önkéntes jogügyleti alapú keletkezés, mellérendelt és autonóm privát jogalanyok között, mégpedig b) általában többalanyú és többoldalú polgári jogi szerződéssel, c) a társasági szerződés a felek közös tulajdonára épülő, kifelé irányított és a tagok között kooperációs szervező (és nem szinallagmatikus árucsere) szerződés, d) a társaság szervezeti jellegű, és ehhez igazodóan szervezeti jogképességgel rendelkezik." [Lásd Sárközy Tamás: A magyar társasági jog Európában. A társasági és konszernjog elméleti alapjai. HVG-ORAC, Budapest, 2001., 57. old.]

Ezek az ismérvek még jobban nyomon követhetőek és kitapinthatóak azáltal, hogy mindegyik gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkezik.

A közkereseti társaság és a betéti társaság tekintetében a Ptké.12.§(1)-(4) bekezdése tartalmazza a hatályba léptető rendelkezéseket. [1]

Megjegyzés

[1]

2013.évi CLXXVII. törvény 12. § (1) A Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló gazdasági társaság a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani.

(2) A gazdasági társaságnak a Ptk. rendelkezéseit

a) az (1) bekezdés szerinti döntés időpontjától, ennek hiányában

b) közkereseti társaság és betéti társaság esetén 2015. március 15-étől, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15-étől

kell alkalmaznia [az a) és a b) pontban megjelölt időpont ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja], és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.

(3) A létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a létesítő okirat - általános hivatkozásként - a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles az e bekezdésben foglalt változást is azon átvezetni.

(4) Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani az (1) bekezdés szerinti társasági határozatot, továbbá a változásbejegyzési kérelmet, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot is érintő változás esetén e bekezdés nem alkalmazható.

Olvasmány

Ajánlott irodalom:Wellmann György: A közkereseti és a betéti társaság szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben. Gazdaság és Jog, 2011. július-augusztus 10-13.oldal

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal