MÁSODIK RÉSZ: A CSELEKVŐKÉPESSÉG – III. CÍM: A CSELEKVŐKÉPESSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Az új Ptk. a régi Ptk.- hoz hasonló tartalommal, a cselekvőképesség általános szabályai között definiálja a cselekvőképesség fogalmát és rendelkezik a cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat jogkövetkezményeiről.
2:8. § [A cselekvőképesség]
(1) Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza.
(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.
(3) A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
A cselekvőképesség szabályai a régi Ptk-hoz képest annyiban változnak, hogy az új Ptk. külön kiemeli, hogy a cselekvőképességet a bíróság cselekvőképességet korlátozó ítélete is korlátozhatja, és a (3) bekezdésben az eddigi „szerződés” és „egyoldalú nyilatkozat” helyett összefoglalóan a cselekvőképességet korlátozó „jognyilatkozat” semmisségéről beszél.
A cselekvőképesség „törvényen” alapuló korlátozása a cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat (2:9. §), valamint az életkor miatt korlátozott cselekvőképesség és cselekvőképtelenség (2:11. §, 2:13. §).
2:9. § [A cselekvőképtelen állapot]
(1) Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.
(2) A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat - a végintézkedés kivételével - a cselekvőképtelenség miatt nem semmis, ha tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna.
A szabályozás abban tér el a régi Ptk. rendelkezéseitől, hogy az (1) bekezdés nem utal a belátási képesség tartós vagy átmeneti hiányára, helyette olyan „állapotra” utal, amely miatt a joginyilatkozat megtételekor a személynek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.
Az eddigi törvényi rendelkezésnek megfelelően a cselekvőképtelen állapot csak a belátási képesség teljes hiánya esetén állhat fenn. Ha a belátási képesség nem teljesen hiányzik, hanem csak csökkent, az ilyen állapotban megtett jognyilatkozat érvényes.
A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen lehet 14-18 év közötti kiskorú és nagykorú személy is.