A törvény hatálya

1:1. § [A törvény hatálya]

E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.

A Ptk. 1:1. §-a nem alapelvi rendelkezést tartalmaz, hanem a törvény tárgyi hatályát határozza meg. A Ptk. a régi Ptk.-hoz hasonlóan fogalmazza meg a törvény célját.. Ez a rendelkezés elsősorban a jogalkalmazóknak, mindenekelőtt a bíróságoknak ad iránymutatást, de egyúttal a jogalanyok számára is kijelöli a polgári jogi jogvédelem határait.

Személyi hatály

A törvény hatályának meghatározásából kitűnik, hogy a kódex a polgári jogi jogviszonyok alanyainak teljes körét átfogja, azaz mind az ember, mind a jogi személyek polgári jogi jogviszonyainak általános kódexe kíván lenni. Ezért nem volt szükség a személytípusok felsorolására a szövegben, még példálózva sem. A jogi személyeken kívül jogképességgel rendelkező szervezeteknek számítanak például korlátozott, relatív jogképesség formájában a társasházközösségek. A közjogi jogalanyokra, az állami és önkormányzati szervekre jogi személyként történő elismerésük esetén alkalmazhatóak a kódex szabályai.

Megjegyzés

A törvény céljának meghatározásánál kiemeli a polgári jogi szabályozás legfőbb módszertani jellegzetességét, azaz a jogalanyok mellérendeltségét és egyenjogúságát. A mellérendeltség és az egyenjogúság fogalmainak egyaránt tulajdonít módszertani és jogalanyi minőségi tartalmat is e törvény. A mellérendeltséget a polgári jog elméletében módszertani minőségnek is tekintik és jogalanyi minőségnek is. Utóbbi tekintetben a mellérendeltség az alá-fölé rendeltség ellentétfogalma. Az egyenjogúságot dogmatikai értelemben jogalanyi minőségnek legfeljebb csak annyiban tartják, hogy egyenjogúság esetén egyik jogalany sincs abban a helyzetben, hogy akaratát az erre szolgáló jogi út igénybevétele nélkül érvényesítse egy másik jogalannyal szemben.

A Ptk. indokolása is rögzíti, hogy a szabályozásnak ez az általános tulajdonsága megállapítható annak ellenére, hogy szociális megfontolásokból a gyengébb fél (mindenekelőtt a fogyasztó) különös védelmére vonatkozó szabályokban nem érvényesül töretlenül ez a módszertani megoldás.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tárgyi hatály

A személyi és vagyoni viszonyok tekintetében a Ptk. 1:1. § szabályozásának értelmezésével összefüggésben is irányadónak tekinthető a régi Ptk. hasonló tartalmú szabályával kapcsolatban kialakult dogmatikai értelmezés és ítélkezési gyakorlat. A régi Ptk. 1. § (1) bekezdésének első mondatából már idézett "személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza" szöveghez képest tárgyilag szélesebb a Ptk. "szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait" kitétele. Az "alapvető" kifejezés használata arra utal, hogy az új Ptk. nem kizárólagosan szabályozza az 1:1. §-ban említett viszonyokat, hanem más jogszabályoknak is helyet enged a szabályozásban.

A Ptk. 1:1. §-nak a polgári jog tárgyára vonatkozó rendelkezése azt a régi Ptk.-ban is kifejezett felfogást teszi magáévá, hogy a törvénykönyv mindenekelőtt a jogalanyok vagyoni viszonyait kívánja normatív formában szabályozni. A Ptk. azonban nem szabályoz mindenfajta vagyoni viszonyt, hanem azok közül csak a polgári jogi szabályozásra alkalmas vagyoni viszonyokat vonja szabályozása körébe. Ezek közé kell sorolnunk az autonómiával rendelkező, egymással mellérendeltségi viszonyban álló jogalanyok, azaz az árutulajdonosok vagyonjogi kapcsolatait is.

Megjegyzés

A régi Ptk. hasonló értelemben felfogott tárgyi hatályára hivatkozik a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi és Polgári Kollégiumának 1/2012. (XII. 10.) KMK-PK véleménye a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos perek hatásköri kérdéseiről. Kimondja, hogy a pénzügyi támogatásokkal összefüggő perek az alapján minősülhetnek polgári vagy közigazgatási ügynek, hogy a támogatási jogviszony vonatkozásában valamely szervezet részére a jogszabály tételes rendelkezése biztosít-e közigazgatási hatósági hatáskört. Közigazgatási hatáskör csak akkor állapítható meg, ha arról jogszabály - az első fokon eljáró hatóság megnevezésével - egyértelműen rendelkezik. A jogviszonyban jelentkező közjogi elemek vagy bármely résztvevő "közhatalmi-jellegű" státusza a támogatási döntést nem teszi közigazgatási határozattá, közigazgatási pernek csak a Pp. XX. fejezete szerinti feltételek maradéktalan érvényesülése esetén lehet helye. Amennyiben jogszabály közigazgatási hatáskört a jogviszonyban szereplő szervezet részére kifejezetten nem biztosít, úgy a jogviszony az egyes közjogi elemek ellenére is a Ptk. 1. § (1) bekezdése szerinti polgári jogi jogviszonynak minősül és a jogvita a polgári bíróság hatáskörébe tartozik.

A Ptk. tárgyi hatálya körében a vagyoni viszonyok mellett a személyi viszonyokra történő hivatkozást a törvény céljának meghatározásánál különösen indokolta a személyiségi jogok védelmének megnövekedett fontossága, valamint az, hogy e törvény a családjogi viszonyok szabályait is tartalmazza. Ez utóbbi viszonyokban ugyanis a vagyoni jelleg komoly jelentősége mellett változatlan fontosságuk van a személyi vonásoknak. A Ptk. már az 1977. évi IV. törvénnyel való módosításakor, a nem vagyoni kártérítés intézményének bevezetésekor szakított azzal a felfogással, hogy a polgári jog szabályozási körébe a személyi viszonyok közül csak a vagyoni viszonyokkal összefüggő személyi viszonyok tartoznának.

Megjegyzés

BH 2003.328 A plébánosi jogviszony megszűnése miatt a plébánia épületében álló lakás kiürítése iránt benyújtott kereset elbírálására a Ptk. és az Lt. szabályait kell alkalmazni [1987. évi XI. tv. 11. § (1) bek., Ptk. 1. § (1) bek., 7. § (1) bek., 1990. évi IV. tv. 15. § (2) bek., 1993. évi LXXVIII. tv. 23. § (2) bek., 75. § (1) bek. b) pont, Pp. 130. § (1) bek. f) pont, 157. § a) pont].

ÍH 2013.24 Az európai parlamenti képviselő felelősségének jogi jellege - a pártok társadalmi rendeltetése személyhez fűződő jogként nem értelmezhető

I. Az a tény, hogy az Európai Parlament képviselője az őt delegáló párt felhívása ellenére a mandátumáról nem mond le, polgári jogi értelemben nem minősíthető, polgári jogi jogkövetkezmények alkalmazását nem alapozza meg.

II. A pártok társadalmi rendeltetését, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény preambulumában rögzített, a pártok tevékenységének kifejtéséhez fűződő alapvető értékeket nem lehet a szervezet személyhez fűződő jogaként értékelni [2005/684 EK határozat 2. cikk 2. bekezdés; 2004. évi LVII. tv. (Epktv.) 2. §; Ptk. 1. § (1) bek., 7. § (1) bek.; 1989. évi XXXIII. tv. preambuluma].

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal