Az Új Kódex születése

Az 1959. évi IV. törvény egy olyan korban született meg, amely a lehető legszűkebb határok közé szorította vissza a magánjogi vagyoni forgalom természetes társadalmi feltételét, a magántulajdont. Az 1990-es politikai rendszerváltozás óta eltelt időszak mélyreható gazdasági és társadalmi változásait ezért a törvényhozónak gyakori módosításokkal kellett megpróbálnia követni.

Az 1990-es évek első felében a magyar jogalkotás a folyamatosan szakaszos kodifikációs módszert követte. Ennek eredményeként három alakalommal, 1991-ben (1991. évi XIV. törvény), 1993-ban (1993. évi XCII. törvény) és 1996-ban (1996. évi XXVI. törvény) a régi Ptk anyagának fontos tematikai egységei kerültek módosításra. Megtörtént a régi Ptk. szövegének depolitizálása, az állam előjogainak megszüntetése, az állam jogi személyiségének a visszaadása, az alapelvek átszerkesztése, a köztestület és az ingó jelzálogjog intézményeinek a bevezetése.

A polgári jognak az áruviszony elvont kategóriájára szabott, és ezért absztrakt normái lényeges gazdasági és társadalmi változások túlélésére is képesek voltak. A rendszerváltás óta lejátszódott folyamatok mégis olyan mértékű és horderejű változásokat eredményeztek a magánjogi viszonyok területén, hogy azok jogi rendezése átfogó reformot igényelt, és egy új Polgári Törvénykönyv megalkotását tette szükségessé. A régi Ptk. több mint száz kisebb-nagyobb módosításának négyötöde a politikai rendszerváltozás utáni időszakra esik. Egy új törvénykönyv megalkotása mindezek miatt elkerülhetetlenné vált.

A polgári jogi kodifikációról szóló 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat kiemelt, hogy a felülvizsgálat közvetlen célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő Polgári Törvénykönyv megalkotása; cél ezen túlmenően a jogbiztonság magasabb szintre emelése, a más törvényekkel, illetve jogszabályokkal való viszony, a főszabály-kivétel kapcsolatok áttekinthetőbbé, egyértelművé tétele, a jogkeresők eligazodásának megkönnyítése a személyi és vagyoni viszonyaikat meghatározó joganyagban; az új Ptk. legyen az 1990-től készült törvények szintézisével a civilisztika terén a rendszerváltás folyamatának egyfajta kodifikációs lezárása, összegzése.

A Kodifikációs Főbizottság által 1998-tól végzett – a Kormány polgári jogi kodifikációról szóló 1050/1998. (IV. 24.) számú határozatával elrendelt – szakmai munkájával végzett és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által befejezett kodifikáció eredményeként készült el a Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslat, amit az Országgyűlés 2009. szeptember 22-i ülésnapján fogadott el. A köztársasági elnök azonban a törvénnyel és annak elfogadási módjával nem értett egyet, ezért a törvényt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.

Az Országgyűlés csak kismértékben vette figyelembe a Sólyom László által jelzett aggályokat és 2009. november 9-én elfogadta a Polgári Törvénykönyvet Az új Ptk.-t a Magyar Közlöny 2009. évi 165. számában 2009. november 20-án, 2010. március 2-án hirdette ki.

Az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján fogadta el a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényt – a Ptké.-t (T/11074. számú törvényjavaslat). A köztársasági elnök az elfogadott törvénnyel nem értett egyet, ezért élt az Alkotmány 26. § (2) bekezdésében biztosított jogkörrel, és a törvényt, valamint a törvényhez szorosan kapcsolódó más jogszabályokat 2009. december 22-én megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, amely a Ptké.-t újra elfogadta.

A Ptké.-t a Magyar Közlöny 2010. évi 30. száma 2010. március 2-án hirdette ki. A Ptké. kihirdetése és az új Ptk. egyes szabályainak hatálybalépése (május 1-je) között 60 nap telt volna el. Maga a Ptké. összességében több mint ezer jogszabályhelyet módosított volna, amelyeknek jelentős része hatálybalépését 2010. május 1-jével rendelte el.

Országgyűlési képviselői indítványra az Alkotmánybíróság 2010. április 28-án meghozott 51/2010. (IV. 28.) számú határozatával megállapította a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény 1. §-a (1) bekezdésének, valamint 208. §-ának alkotmányellenességét és azokat megsemmisítette.

A 2010. évi választást követően megalakult Kormány a 1129/2010. (VI. 10.) számú határozatával rendelte el a szakmai munkát – amelyet Vékás Lajos akadémikus professzor vezetett - az új Polgári Törvénykönyv előkészítésére.

Az új Polgári Törvénykönyv Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság által elfogadott javaslatát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium változatlan formában társadalmi vitára bocsátotta. 2013. február 11-én fogadta el az Országgyűlés a 2013. évi V. törvényt a Polgári Törvénykönyvről, amely 2014. március 15-én lép hatályba.

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal